Az állam biztonságra hivatkozva adatokat kezdtek gyűjteni a lakosságról
Már az előző év elején a belarusz ellenzéki szervezetek egyes aktivistái riadót fújtak: az ország lakosságától törvénytelenül ujjlenyomatokat vesznek, és az adatokat egy speciális kartotékába gyűjtik. A belarusz hatóságok magyarázkodásra kényszerültek, az év során azonban csendben gyűjtötték az adatokat tovább - több mint 1,3 millió embertől vettek ujjlenyomatot - és mára már törvénytervezet is született az ujjlenyomatvétel törvényesítésére.
A belarusz ellenzéki hírügynökség, a Charter97 2009 márciusában írta meg, hogy a hatóságok törvénytelenül ujjlenyomatokat kezdtek venni az ország lakosságától. A folyamat azután kezdődött, hogy 2008. július 4-én Minszkben a Belarusz Nemzeti Függetlenség napján robbanás történt a gálakoncerten. A házilag készített robbanószerkezetbe csavarokat és csavaranyákat tettek, így azok kartácstűzszerűen találták el az embereket, aminek következtében 54 fő sérült meg.
Erre a belügyminisztérium az állam biztonságra hivatkozva adatokat kezdett gyűjteni a lakosságról, szerintük azért, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő. Mivel törvény nem tette lehetővé az ok nélküli ujjlenyomat-vételt (illetve a katonaságot teljesítőknek kötelezően előírták, hogy ujjlenyomat-mintát kell adniuk), ezt úgy oldották meg, hogy rendőrségi behívók mellé küldték az ujjlenyomat-vételről szóló értesítést, illetve jogilag „tanúként” kezelték az embereket és így vették tőlük mintát. Egyes hírforrások szerint az adatgyűjtést középiskolákban is végezték - számolt be a Kitekintő külpolitikai szakportál.
„Megjelenés megtagadásának következménye”
„A Szabadságért” mozgalom egyik aktivistája, Aleszj Zarembjuk nyilvánosan tiltakozott az adatvétel ellen, és levelet írt a helyi hatóságoknak. Azt a választ kapta, hogy az ujjlenyomat-vétel nem kötelező, önkéntes alapon működik, és ha az állampolgár megtagadja az eljárást, akkor annak nem lesz semmilyen jogi következménye.
Azonban az egyes blogokon közzétett értesítésék másolatai semmilyen „önkéntes” eljárásról nem írnak, sőt, megtagadás esetén retorziókkal fenyegetnek.
Az ujjlenyomat-vétel eljárásáról szóló értesítés és időpont után jön az „Megjelenés megtagadásának következménye” című rész. E szerint:
„A tanú [vagyis az értesített személy] igazolatlan távolmaradása esetén a Belarusz Köztársaság büntetőkódexének 60. cikkely, 130. alapján a tanút kényszerítő eszközökkel is az eljárás helyszínére hozhatják.
A vallomástétel megtagadása vagy a tanú megjelenésének akadályoztatása munkáltatója részéről a Belarusz Köztársaság büntetőkódexének 402. cikkelye szerint büntetőjogi felelősséget von maga után.”
A szövegben nyilvánvaló csúsztatás van, hiszen amíg a törvény valóban szabályozhatja a tanúvallomás kötelező voltát, a lakos „preventív” célokból nem minősíthető „tanúnak”, továbbá még „tanúként” sem kötelezhető ujjlenyomatadásra.
Minden hadköteles lakosra kiterjesztik
A tiltakozások után az adatfelvétel csendben tovább folyt, amíg 2009. szeptember végén egy törvénytervezet került a parlamentbe „az állami ujjlenyomat-vételről”. A tervezetről akkor nem sokat lehetett tudni, a nemzetbiztonsági bizottság vezetője, Viktor Guminszkij csak annyit mondott a BelaPan hírügynökségnek adott interjújában, hogy „az élet azt mutatja, hogy ezt meg kell tennünk”.
A benyújtott törvényjavaslatot a belarusz parlament decemberben tárgyalta, és 2009. december 9-én el is fogadták azt. Eddig a törvény előírta a katonai szolgálatot teljesítőknek a kötelező ujjlenyomat-adását, az új törvény szerint ezt kiterjesztik minden hadköteles belarusz lakosra.
Anatolij Kulesov, a belügyminisztérium vezetője szerint a törvény „jelentős mértékben megnöveli a rendészeti szervek tevékenységének a hatékonyságát a nemzetbiztonság szférájában”, írta az Interfax.
2009. december 1-ig több mint 1,3 millió embertől vettek ujjlenyomatot (a 9,6 milliós lakosságból) és mindössze 22 ezer fő tagadta meg az eljárást a belügyminisztérium adatai szerint.
„Megtaláltuk azokat a személyeket, akik több mint ezer lopást követtek el, és több mint 50 súlyos és különösen súlyos bűntettet, amiből 7 gyilkosság, 4 nemi erőszak, 16 súlyos testi sértés és rablótámadás.” – mondta Kulesov.
A miniszter továbbá azt is megjegyezte, hogy mindez preventív célokat is szolgál - írta a
Kitekintő. „A lakos azon felismerése, hogy ujjlenyomatának minden adata az adatbázisunkban van egy erőteljes faktor lesz abban, hogy visszatartsa őt a törvénybe ütköző cselekedetektől.”
