Az alacsony ember is lehet jó katona

A mérce eddig a férfiaknál l,65 m, a nőknél 1,61 m. volt. A módosító javaslatot beterjesztők szerint ez a korlát diszkriminálta azokat, akik a hazát akarták szolgálni pusztán azért, mert alacsony termetűek voltak. Azzal is érvelnek, hogy a kisebbek sem veszélyeztetnék a hadigépezet működését és a korlátozás elavultnak tűnik a védelem modern követelményeinek fényében. Sőt, néhány fegyvernem esetében, mint például, a harckocsizóknál vagy a helikopter-ejtőernyősöknél még előnyösebb a kis termet.

A javaslat a minimális testmagasságot mindkét nemnél 1,50 m-re szállítaná le és megszabná, hogy a tengerészetnél és a légierőnél ne haladhassa meg az 1,90 métert, repülők, hajók, tengeralattjárók helyszűke miatt.

A hadsereg sajtóosztályának vezetője a javaslat kapcsán azt nyilatkozta, hogy a testmagasság soha nem volt alapvető paraméter annak megítélésében, hogy valaki jó katona-e, sokkal inkább a fegyelmezettség volt a meghatározó. Emlékeztetett Vegetius IV. századi római hadtörténésznek a harcművészetről írt megállapítására, amely szerint “ a rómaiak alacsonyak voltak, ennek ellenére legyőzték a magas gallokat és a germánokat.” Egy megkérdezett katonai pszichológus pedig Napóleon példájára emlékeztetett, ugyanakkor felidézte, hogy III. Viktor Emánuel uralkodása idején, a sorozók ügyeltek arra, hogy az alacsony termetű uralkodónál sokkal magasabb emberek ne kerüljenek a hadseregbe.

A Sapienza egyetem szociológusa szerint a magasságnak csak a parádékon van némi szerepe és most, amikor nincs kötelező szolgálat, a kiválasztásnál inkább a motiváció és az elhivatottság kritériumaira kellene koncentrálni. Vannak európai országok, például, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, ahol a magasság és a testsúly viszonyát veszik figyelembe. Az ideális az lenne, ha egy általános kritérium meghatározása után minden fegyvernem a saját speciális igényei szerint válogatna.