Attól tartanak, hogy kormány a saját klientúráját juttatná zsíros posztokhoz
Romániában az új körzetek kialakításakor elsődlegesen gazdasági szempontok állnak előtérben, de az országban történelmileg eltérő regionális identitások formálódtak ki.
A kérdés kapcsán 1989 óta a nyilvános vitákban általában két ellentétes tábor került egymással szembe: a magyar kisebbség képviselői területi autonómiát követeltek, míg a román többség szemében ez a szándék az elszakadás előszobájának számított, a románok ezért ragaszkodtak a központosított állami szerkezethez, írja a Neue Zürcher Zeitung.
A szerző, Daniel Ursprung, a zürichi egyetem történésze úgy látja: román részről nem alaptalanul tartanak attól, hogy etnikai alapon határozzák meg az önálló közigazgatási egységeket, mert ezzel a nemzetiségi kollektivizmust támogatnák. Éppen ezért nyújt érdekes alternatívát, hogy a régiók határait a történelmileg kifejlődött azonosságok mentén húzzák meg, és ily módon az összetartozás és a közös dolgok iránt érzett felelősség érzését is erősítsék meg.
Az írás ugyanakkor megjegyzi: megfigyelők attól tartanak, hogy az alkotmányreformmal a kormánytöbbség a saját klientúráját igyekszik zsíros posztokhoz juttatni, ugyanakkor félő, hogy zűrzavar támad a kompetenciák átfedése folytán, ahelyett hogy leépítenék a bürokráciát. Emellett az is fenyeget, hogy az egész elképzelés a végén a nagyobb centralizmusba torkollik.
