Attól tartanak, hogy kormány a saját klientúráját juttatná zsíros posztokhoz

Romániában az új körzetek kialakításakor elsődlegesen gazdasági szempontok állnak előtérben, de az országban történelmileg eltérő regionális identitások formálódtak ki.

2013. augusztus 11., 06:47

A kérdés kapcsán 1989 óta a nyilvános vitákban általában két ellentétes tábor került egymással szembe: a magyar kisebbség képviselői területi autonómiát követeltek, míg a román többség szemében ez a szándék az elszakadás előszobájának számított, a románok ezért ragaszkodtak a központosított állami szerkezethez, írja a Neue Zürcher Zeitung.

A szerző, Daniel Ursprung, a zürichi egyetem történésze úgy látja: román részről nem alaptalanul tartanak attól, hogy etnikai alapon határozzák meg az önálló közigazgatási egységeket, mert ezzel a nemzetiségi kollektivizmust támogatnák. Éppen ezért nyújt érdekes alternatívát, hogy a régiók határait a történelmileg kifejlődött azonosságok mentén húzzák meg, és ily módon az összetartozás és a közös dolgok iránt érzett felelősség érzését is erősítsék meg.

Az írás ugyanakkor megjegyzi: megfigyelők attól tartanak, hogy az alkotmányreformmal a kormánytöbbség a saját klientúráját igyekszik zsíros posztokhoz juttatni, ugyanakkor félő, hogy zűrzavar támad a kompetenciák átfedése folytán, ahelyett hogy leépítenék a bürokráciát. Emellett az is fenyeget, hogy az egész elképzelés a végén a nagyobb centralizmusba torkollik.

Donald Trump amerikai elnök június 3-án bejelentette, hogy 25%-ról 50%-ra emeli az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokat. A döntést Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hozzátéve, hogy az elnök várhatóan még aznap aláírja a rendeletet.