Atomreaktor-leállítás – de mikor?

Mint jelentettük, a kormány - szakértői bizottság javaslata alapján – a közelmúltban arról döntött, hogy a fukusimai tragédia tükrében a lehető leghamarabb leállítja az ország atomerőműveit. Nyolc régebbi építésű, már korábban leállított reaktort nem helyeznek többé üzembe s a többi kilenc erőművet is fokozatosan le kell állítani 2022-ig, mivel az atomenergiának vannak alternatívái.

A drámai elhatározás ellen hamar szót emeltek az erőművek tulajdonosai. Annál is inkább, mivel a nagy energia-konszernek még egy éve azt hallhatták, hogy ugyanez a kormány engedélyezi a reaktorok üzemidejének jelentős meghosszabbítását. Elsőnek az E-on jelentette be: atomerőművei üzemidejének megrövidítése, illetve leállítása miatt kártérítési pert fog indítani az állam ellen s hasonló tervet fontolgatnak a többiek, köztük a másik óriás-cég, az RWE is. Érvelésük szerint a politikai okokból hozott döntés milliárdos károkat okoz nekik s több százezer kisrészvényesük érdekében is fel kell lépniük azok megkárosítása ellen. A már leállított nyolc reaktor kiesése több, mint 1,5 milliárd euróval csökkenti a tulajdonos cégek nyereségét, a továbbiak leállítása 2.5 milliárddal. A nagy szolgáltatók ugyancsak tiltakoznak a fűtőelemekre kivetett különadó fenntartása miatt, amely évi 1.3 milliárd eurós többlet-terhet jelent számukra. A kormány az összeget egy elavult nukleáris fűtőanyag-raktár átépítésére kívánja felhasználni. Jürgen Grossman, az RWE főnöke szokatlanul élésen fogalmazott, mondván: „Nem csak az energia kérdésében vetődik fel a kormány beszámíthatóságának kérdése. Más országok példája tanúsítja, hogy lehet ezzel a kérdéssel nyugodtan, tárgyilagosan foglalkozni…”

Vita a kormányban, vonakodó ellenzék

Párhuzamosan a CDU-FDP kormánykoalícióban sincs teljes egyetértés a kérdésben. A kisebbik, liberális párt egyes politikusai, úgy is, mint a gazdaság érdekképviselői, fékezni próbálják a folyamatot. Nézetük szerint csak akkor lehet véglegesen feladni az atomenergiát, ha már megteremtették ehhez az előfeltételeket. Ezek közé tartozik a többi között az új távvezeték-hálózatok kiépítése. Ugyanakkor a Zöldek, akik már 30 éve lépnek fel az atomenergia ellen, nemkülönben az SPD azt gyanítják: a kormány azzal, hogy néhány reaktort „tartalékban” kíván tartani, tovább akarja odázni a teljes kiszállást az atomenergia felhasználásából. A Zöldek egyébként gyorsabb kiszállást szeretnének és kifogásolják, hogy a kilenc legfiatalabb atomerőművet csak 2021-22-ben állítják le. Bíráló hangok hallatszanak nem egy településen is, ahol atomerőművek működnek: azok leállítása sok milliós iparűzési adó-bevételektől fosztják meg a városokat.

Vita van arról is, hogyan pótolják az atomreaktorok leállítása után hiányzó áramot. Szakértők szerint a lépés könnyen vezethet mind áramhiányokhoz, mint az elektromos energia árának érzékeny megemelkedéséhez - ennek minden politikai következményével a döntést hozott kormányra. Az utóbbi a „tartalék”- reaktoroktól remél megoldást az esetleges nehézségek áthidalására. Ugyanakkor rendszeresen ellenőrizni kívánják, rendelkezésre áll-e a különböző egyéb forrásokból elegendő áram. Baden-Württemberg új, Zöldek-SPD kormány új gázerőművek építését sürgeti az energia-biztonság érdekében.

Megosztott közvélemény

Az ázsiai útjáról hazatérő Angela Merkel kancellár már a hét végén készül újabb tárgyalásokra az energia-kérdésben. A kormány szeretné még júniusban elfogadtatni a parlamenttel a ide vonatkozó törvényeket.

A közvélemény legalábbis megosztott a kérdésben. A mértékadó polgári lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung olvasóinak 61 százaléka úgy véli, túl korai a tervezett kiszállás az atomenergiából, az áramszünetekhez vezet majd. Huszonöt százalék helyesli a lépést, míg 14 százalék a választott megoldást rossz kompromisszumnak tartja.