Argentína könnyekben: találkozás egy sosem látott unokával

Több száz újszülött tűnhetett el 1977 és 1983 között Argentínában, azt követően, hogy a diktatúra vezetése bebörtönzött és kivégzett több ezer, a rendszer ellen tüntető, szervezkedő fiatalt.

Az Abuelos del Plaza Mayo (kb. „ a Főtéri nagymamák”) nevű, 1977-ben alapított civilszervezet célja az eltüntetett unokák, és persze szüleik megtalálása, azonosítása volt. Több mint harminc éven át minden eszközzel küzdve sikerült azóta 87, a diktatúra alatt elrabolt és a családjától elszakított, majd örökbe adott gyermeket azonosítani a feltételezések szerint 4-500 akkoriban eltűnt gyermekből.

A The Guardian most terjedelmes cikket közölt annak apropóján, hogy a hosszú évetizedeken át tartó hiábavaló keresés után most nagymamákat tömörítő civilszervezet egyik alapítójának, saját unokáját is megtalálták.

Estela Carlotto ma Argentína-szerte elismert aktivista, az általa vezetett szervezet elképesztően kitartó küzdelméért sokan Nobel-békedíjra és érdemesnek tartanák, annak idején 47 éves tanárnőként veszítette el 22 éves lányát, aki részt vett a kormányellenes akciókban. A lányt sokadmagával együtt vidéki börtönbe szállították, ahol megszülte a most 36 évesen megtalált fiát. A férfi bebörtönzött édesanyjáról annyi kiderült: a szülés után mindössze pár óráig tarthatta a kezében a csecsemőjét, mielőtt őt magát kivégezték volna. A kisfiút vidéken, egy földműves család nevelte fel, arról, hogy örökbe fogadták egy évvel ezelőtt hallott, s nemrég tudta meg, kik voltak a szülei. A férfi -Ignacio Montoya Carlotto – most már a nagyszülők és fiatalon meggyilkolt édesanyja nevét viseli. Nevelőszüleire nem haragszik, őket vétlennek tartja az ügyben.

A civilszervezet segítségével megtalált gyerekek kapcsán mindig bírósági eljárás indul a nevelőszülők és a nekik a gyermeket örökbe adó egykori kormánypárti hivatalnokok vagy a hadseregben dolgozó személyek ellen.