Antiszemitizmus Magyarországon
A The Economist nem először foglalkozik a Magyarországon egyre nyíltabb és egyre erősödő antiszemitizmussal. Legutóbb a Wallenberg Egyesület elnökét, Orosz Ferencet érte inzultus és fizikai atrocitás. A Zsidó Világkongresszus – amely mindig Jeruzsálemben tartja éves összejövetelét – éppen a növekvő magyarországi antiszemitizmus miatt választotta hét végi találkozója színhelyéül Budapestet. Erről szól az angol lap legfrissebb Magyarországgal foglalkozó írása.
Orosz Ferenc – előttünk ismeretlen és érthetetlen okból – futballmeccsre ment a családjával, ahol a közelében lévő sportbarátok vad zsidózásba kezdtek, „zsidó kommunistának” nevezeték, és „Sieg Heil”- skandálásba kezdtek. A meccs végén, a stadiont elhagyva, két ember elé állt, és az egyikük úgy megütötte, hogy eltört az orra és kórházi kezelésre szorult.
A támadás különösen érzékeny pillanatban történt – írja beszámolójában a The Economist tudósítója – mivel e hét végén Budapest látja vendégül a Zsidó Világkongresszus több száz delegáltját.
A kongresszus rendszerint Jeruzsálemben tartja éves találkozóját, de idén úgy határoztak, hogy a magyar zsidó közösséggel szolidaritást vállalva Budapesten gyűlnek össze, mivel az elmúlt időszakban riasztóan megszaporodtak a zsidókat ért antiszemita incidensek Magyarországon.
“Magyarországon növekszik az antiszemitizmus és a más kisebbségek, például a romák elleni támadások drámai emelkedésének is tanúi lehettünk” – idézi az angol lap Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnökének szavait.
A delegáció küldöttei kézhez kapnak egy friss, 2012-es jelentést a magyarországi antiszemita jelenségekről. Lehangoló olvasmány: megszentségtelenített temetők, disznólábak a Raoul Wallenberg szoborra kötözve, náci falfirkák, verbális támadások, megfélemlítés futballmeccseken, esetenként fizikai támadások és nyilvános helyen álló menórák ledöntése
A The Economist ezután magyarázatot ad a magyarországi antiszemitizmus megerősödésére, melynek okát a nyomasztó gazdasági helyzetben látja, ami tápot ad a zsidókkal és a romákkal szembeni előítéletességnek. A szélsőjobboldali Jobbik párt a harmadik legnagyobb párt, melynek képviselője Gyöngyösi Márton tavaly novemberben felszólította a magyar hatóságokat a zsidók összeírására, mivel „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek.
Az angol tudósító beszámol még a Schweitzer József volt főrabbit ért támadásról, az Adj, gázt! motoros felvonulás betiltásáról, s hogy a kormány kinyilvánította szolidaritását a zsidó közösséggel, s biztosította őket arról, hogy védelmet nyújtanak nekik. A Zsidó Világkongresszuson felszólaló magyar miniszterelnök vasárnapi beszédében ezt az üzenetet fogja megerősíteni.
Ugyanakkor az Orbán-kormány más-más üzeneteket küld a különböző hallgatóságnak. Mély csöndben vannak a Horthy Miklós kultusz feléledése kapcsán – sőt, buzdítják azt! – a szerk. Hitler utolsó csatlósáról utcákat, tereket neveznek el, arról az emberről, aki 1944-ben tétlenül nézte végig 500 000 zsidó deportálását a magyar csendőrök buzgó segédletével. Márciusban a kormány állami kitüntetést adott számos szélsőjobboldali személynek, köztük Szaniszló Ferenc, összeesküvés elméleteket gyártó újságírónak, melyet később visszakértek tőle – tájékoztatja olvasói a The Economist.
Ugyanakkor hiba lenne a Zsidó Világkongresszus részéről, ha csak a negatívumokat látná. A magyar zsidó közösség a harmadik legnagyobb Európában, a zsidó élet reneszánszát éli, számos működő zsinagógával, éttermekkel, iskolákkal és egy közösségi központtal. Az évente tartott nyári Zsidó Fesztivál látogatók tízezreit vonzza számos kulináris és kulturális programjával. A régi zsidó negyed, a háború alatti gettó, napjainkban a város legpezsgőbb része, mely felveszi a versenyt bármelyik európai főváros éjszakai életével. A magyarországi zsidó élet megtapasztalásához a kongresszus delegáltjainak érdemes lenne elhagyniuk a szállodáikat és elsétálni a Kazinczy utcába, ahol a hászid zsidók és az alternatív kultúrát kedvelők kiválóan élnek egymás mellett – zárja írását a The Economist.
