Amiért az USA sárga lapot mutatott fel az Orbán-kormánynak
Úgy tűnik, az USA végérvényesen elveszíthette a türelmét a jelenlegi magyar kormánnyal szemben. A demokrácia leépítése és a jogállam kiüresítése miatt több év alatt elhangzott bírálatok, a diplomáciai jegyzékváltások és figyelmeztetések, a nyugati médiában megjelent bíráló cikkek eddig nem vezettek sikerre. Mostanáig nem lehetett feltartóztatni Magyarország lépésenkénti eltávolodását a liberális nyugati értékektől és az egykori keleti mintadiák közeledését az Ázsia nagy részén domináló autoriter uralkodási formákhoz – írja vendégkommentárjában Balazs Csekö.
Az elmúlt hetekben azonban egyértelművé vált, hogy az amerikaiak szigorítani fognak a magyar kormánnyal szembeni magatartásukon. Nemrégen egy beszélgetős műsor keretében Bill Clinton egykori amerikai elnök azt vetette Orbán Viktor magyar miniszterelnök szemére, hogy „autoriter kapitalizmust” épít. Ezt követte Barack Obama elnök beszéde, amelyben Magyarországot Azerbajdzsánnal, Kínával, Oroszországgal és Venezuelával együtt említette, mint olyan országot, amelyben nyíltan megnehezítik a civil szervezetek tevékenységét.
Legutóbb Victoria Nuland külügyminiszter-helyettes a magyar miniszterelnököt tette felelőssé a „demokratikus visszafejlődés rákbetegsége” miatt, anélkül, hogy néven nevezte volna.
A következő eszkalációs lépcsőfok
A kormányhivatalnokokkal és a magyar kormányfő környezetébe tartozó üzletemberekkel szemben a múlt hétvégén elrendelt beutazási tilalom jelenti a következő eszkalációs lépcsőfokot. Diplomáciában ez szokatlanul súlyos intézkedés, amire szövetségesek között általában soha nem kerül sor. Hivatalosan „kevesebb, mint tíz személlyel szemben” rendeltek el a beutazási tilalmat korrupció miatt: közrejátszhatnak azonban egyéb kiváltó okok is.
A civil társadalom megfélemlítése az Orbán-kormány által újabban egyre hangosabban szólaltatta meg Washingtonban a félrevert harangokat. Az amerikai kormány világszerte támogatja azokat a civil társadalmi szereplőket, amelyek jelentős szerepet játszanak a demokratikus államrenden belül: ezek sérthetetlensége szentség. Az Ökotárs Alapítvány irodájának egy hónappal ezelőtti megrohamozásával a magyar végrehajtó szervek végérvényesen átlépték a vörös vonalat.
Magyarország „putyinizálódása”
Az amerikai fővárosban ugyancsak felháborodást és dühöt váltott ki Magyarország oroszbarát magatartása az ukrán-válságban. Az Oroszország elleni nyugati szankciók elutasításával Orbán végül elszigeteltségbe manőverezte magát.
Az Atlanti óceán túlsó partján kezdettől fogva gyanúsnak tartották, és árgus szemekkel figyelték a keleti-nyitásra alapozott magyar gazdaságpolitikát, a paksi atomerőmű céljára januárban kért tízmilliárd eurós moszkvai hitelt és az ország nagysebességű putyinizálódását egy „illiberális demokrácia” irányában.
Az amerikai kormány felismerte, hogy „a magyar rákbetegség” komoly kockázat a nyugat egysége számára, és a régió más országait is megfertőzheti. Az USA nem hajlandó feláldozni a berlini fal leomlása után létrejött európai politikai rendet.
Az EU- és NATO-tag Magyarországnak, amely az eltelt két évtizedben több milliárdos támogatást kapott a Nyugattól, vissza kellene térnie a nyugati útra, és be kellene fejeznie a négy év óta tartó autoriter kalandozását. Washington a szavakat követően a tettek mezejére lépett. Nem tarthat sokáig, amíg Brüsszel is hasonlóan cselekszik.
E-mailcím: debatte@diepresse.com
Fordította: dr. Gonda László
