Állítják: a 96 ember merénylet áldozata lett
A húsvéti örömünnep után Lengyelország gyászolt: a két évvel ezelőtti repülőgép-balesetre emlékezett, amelyben 96 ember vesztette életét, az akkori államfő és felesége, politikusok, egyházi emberek, a lengyel közélet legjelentősebb személyei haltak meg az oroszországi Szmolenszk közelében. A balesetet vizsgáló nyomozás ma is folyik, kérdések sorára még ma sincs válasz, ám az ellenzék vezető pártja, a Jog és Igazságosság (PiS), és annak vezetője, Jaroslaw Kaczynski határozottan azt állítja: államfő ikertestvére és a többiek nem baleset, hanem merénylet következtében hunytak el.
A katasztrófára emlékezve Lengyelország-szerte szerda reggel fél 9 után mécseseket gyújtottak, koszorúkat helyeztek el a temetőkben, ahova a szerencsétlenség halottait eltemették két évvel ezelőtt. Varsóban a powazki temetőben és a szejmben is koszorúztak, Krakkóban a Wawelhez mentek az emlékezők – ott helyezték örök nyugalomra Lech Kaczynski köztársasági elnököt és feleségét -, és a szmolenszki áldozatok családtagjai a tragédia helyszínén is megemlékezést tartottak. Az évforduló ugyanakkor azt is bebizonyította: az ország politikai megosztottsága tovább tart.
A hivatalos megemlékezéseken részt vett Bronislaw Komorowski államfő, az Oroszországba utazó delegációban a kormány is képviseltette magát, de ezektől az ünnepségektől látványosan elkülönült Jaroslaw Kaczynski, az elhunyt egykori köztársasági elnök ikertestvére, és a lengyel parlament legnagyobb ellenzéki pártjával, a radikálisan jobboldali Jog és Igazságossággal (PiS) egész napos, különálló megemlékezéseket tartott, amelynek legfőbb helyszíne a lengyel főváros belvárosa volt, az elnöki palota előtti Krakowskie Przedmiescie.
Abban is különbözött ez az ünnepség a többitől, hogy az áldozatok nevét nem alfabetikus sorrendben olvasták fel, hanem csoportosan, külön azokat, akik a PiS emberei voltak és külön a többiekét. De ez volt a legkisebb eltérés. Hoztak egy rakétamodellt is – állítólag egy ilyen lőtte le az elnöki Tupoljevet. A demonstrálók táblákon kormányellenes szövegeket vittek, azzal vádolva a hatalmon levőket, hogy elárulták honfitársaikat. „Tusk, áruló, érezni fogod a lengyelek bosszúját!”, „Merénylet!”, Jaroslaw, vezess a győzelemre!” – hirdették a feliratok.
Ezt a hangulatot erősítette Jaroslaw Kaczynski első felszólalása is, aki azt mondta: ”Függetlenül attól, mit állapítanak meg a katasztrófát vizsgáló szervek, ma már biztosan tudjuk, hogy elárulták őket! (t.i. a katasztrófában elhunytakat – a szerk.) Ez ugyanolyan szégyenletes volt, mint amilyen szégyenletes a nyomozás átadása az oroszoknak, mint amilyen szégyenletesek a hazugságok, mint amilyen szégyenletes volt az áldozatok megsértése, a Lengyel Köztársaság egykori elnökének meggyalázása!” – mondta a PiS vezetője.
A délutáni órákra már mintegy hatezren gyűltek össze az elnöki palota előtt. A nagygyűlés fő szónoka ismét Jaroslaw Kaczynski volt, aki délelőtti szavait is megismételte. Véleménye szerint ez a merénylet volt a kezdete „az egyház, az iskolai hittantanítás” elleni támadásnak is. Ettől kezdve a PiS vezére már nem is a tragédiáról beszélt, hanem a „szegény emberek, betegek, nyugdíjasok, a kis- és közepes városok munkahelyei elleni szégyenteljes támadásról”.
Megköszönte a Gazeta Polska munkáját, amellyel megszervezte ezt az ünnepséget és kijelentette: „Már ebben a pillanatban elkezdtük építeni a IV. Köztársaságot. De ez kevés. A teljes igazságot a szmolenszki katasztrófáról csak akkor tudjuk meg, ha győzünk. Az igazság és a győzelem együtt vannak!” – mondta.
- Igen, győzni fogunk. A magyarok megmutatták, hogy lehet! Fél órával ezelőtt beszéltem egy magyar püspökkel, aki eljött ide a misére, épül a lengyel-magyar egység! Ez egy olyan erő, amely számítani fog Európában. De le kell győznünk azokat, akik elválasztanak, akik a másik oldalt szolgálják. A mi eltökéltségünknek köszönhető, hogy nem sikerült elfeledtetni ezt az ügyet, nem sikerült betemetni az emlékezetet. Mindaz, amit hónapokon át mondtak, hazugság, pimasz hazugság!”
