Ahol 800 éve senki sem áll a törvények fölött
Gyakran mondjuk: könnyű az angoloknak, ahol négyszáz éve nyírják a füvet! De mit szólunk az angol alkotmányosság egyik első és legfontosabb állomásához? Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1215. június 15-én írta alá Földnélküli János angol király a Magna Carta Libertatum (Nagy szabadságlevél) okmányt, melynek híres 61. cikkelye még a király hatalmát is korlátozza, mert az okmány fő üzenete: senki sem áll a törvények fölött.
Az eredeti, latin nyelvű, birkabőrre írt törvénytár tizenhárom példányban készült el, amelyekből négy darab ma is megvan.
Ezekből kettőt a British Libraryben, egyet a Salisbury-székesegyházban és egyet a Lincoln-katedrálisban őriznek.
A Magna Carta eredetileg a lázadó bárók és a király közötti békeszerződés volt.
A rendi jogokat biztosító szabadságlevél egyben az angol alkotmányfejlődés egyik legfontosabb állomása. A 63 cikkelyt tartalmazó törvénytár városok jogait, kiváltságait, személyi és vagyoni biztonságát tartalmazza, valamint rendelkezéseket a kereskedelem, a vám- és pénzügyek területén a súlyok és mértékek egységesítéséről.
A dokumentum védelmezi a társadalom tagjainak szabadságát és jogait, melyekből az egyik legfontosabb jogelv a „habeas corpus”, mely szerint törvényes vád, illetve bíróság elé állítás hiányában senkit sem lehet határozatlan ideig megfosztani a szabadságától, valamint a híres 61. cikkely, amely korlátozza a király hatalmát, vagyis azt sugallja: senki sem áll a törvények fölött.
Némi túlzással azt is állíthatnánk, hogy az okirat előhírnöke volt, vagy más kifejezéssel élve mintegy lefektette az évszázadokkal későbbi demokrácia alapjait, mindenképpen hatással volt a majdani amerikai alkotmányra és az ENSZ Emberi jogok nyilatkozatára.
Vagy, ahogy David Cameron miniszterelnök fogalmazott ünnepi beszédében az amerikaiak által állított Magna Carta-emlékműnél: „Örökre megváltoztatta a kormány és a kormányzottak közötti hatalmi egyensúlyt. A nagyszerű Carta átformálta a világot, elősegíti az igazság és a szabadság melletti érvelésünket. A mi nemzedékünk feladata visszaállítani ezen jogok hírnevét, a mi kötelességünk megőrizni a hajdani bárók örökségét, elképzelését és rendkívüli teljesítményét.”
Az 1215. június 15-i aláírás helyszínén – Runnymede – idén napra pontosan ünnepélyes megemlékezést tartottak a nyolcszáz éves évforduló alkalmából, amelyen miniszterelnökön kívül részt vett a canterburyi érsek, valamint II. Erzsébet királynő és a királyi család számos tagja.
A királynő Gloriana nevű bárkájával az élen kétszáz hajóból álló flottilla úszott fel a Temzén, a vezetőhajó fedélzetén a Magna Carta Libertatum másolatával.
Keressen fel minket a
Facebookon is!Még több olvasnivaló az
Angolosan.huweboldalon.
