Adósságcsapda

Az adósság növekedésének kilátásai eléggé ijesztőek: a Brüsszel számára készített stabilitási program szerint a jelenlegi 169 milliárd euróról 2013-ra 247 milliárdra emelkedhet. A növekedés húzza magával a kamatszolgálatot – a mostani 7,6 milliárd euró helyett 11,4 milliárdot kell majd fizetni, s ez nem kis mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a fenti időpontig az állami kiadások évente 12-13 milliárd euróval meghaladják a bevételeket.

Ráadásul ez a horrorisztikus jóslat a gazdaságkutatók egy része szerint túl optimista, ugyanis még azon a feltételezésen alapul, hogy az osztrák gazdaság az idén reálértékben 2, 2 százalékkal zsugorodik. Ehhez képest a legutóbbi prognózisok már 4 százalékos visszaesést valószínűsítenek, vagyis még kevesebb lesz az adóbevétel, viszont a munkanélküli segélyek számának szaporodása, a bankok kényszerű kisegítése tovább növelheti a kiadásokat.

A szakértők arra is utalnak, hogy bár az adósságállományt mindig a GDP százalékos arányában jegyzik, ám az állam nem ebből, hanem az adókból származó bevételeiből fizeti a kötelezettségeit.

A helyzet drámai

Ha így számolunk, akkor az állam már az idén is nettó adóbevételeinek 19,3 százalékát fordította az adószolgálatra. Ez az arány egy évvel ezelőtt még 14, 9 % volt, 2010-ben pedig meghaladja majd a 20 százalékot, vagyis a kincstárba befizetett minden ötödik euró a hitelezőkhöz vándorol. Az arány a következő években tovább romolhat, hiszen a kamatok nőnek, a bevételek legjobb esetben stagnálnak. A tényleges államadósság 2013-ban sokkal magasabb lehet, mint a most jelzett 247 milliárd euró.

Mindehhez hozzá kell számítani azt a 40 milliárd eurót, ami nem jelentkezik a költségvetésben, ám az állam ténylegesen kiadja. Elsősorban a vasutat és az úthálózatot fenntartó és fejlesztő ASFINAG kapja ezt a pénzt: ezeket a fontos és nagy költségigényű intézményeket éppen azért választották le a költségvetésről, hogy javítsák annak adatait, miközben működtetésük továbbra is az állam illetékessége.

A költségvetés korrekciója minden bizonnyal elengedhetetlen lesz – lévén a gazdaság teljesítménye rosszabb, mint a büdzsé elkészítésekor várható volt. A bevételeket még számtalan kisebb-nagyobb tétel csökkentheti: például a bankok szanálására létesített csomag kamatszolgálatának kiesése. Az áthidaló hiteleket a pénzintézetek ugyan tekintélyes kamatra kapták, de ha nem javul a helyzetük, felmentést kapnak a kamatfizetés alól. Két bank máris igénybe veszi ezt a lehetőséget, és számuk csak nőni fog, hiszen joggal feltételezhető, hogy kihelyezett hiteleik egy része odavész. Legrosszabb esetben – vélik a szakértők – 2013-ra az adósságállomány kamatszolgálata elérheti a 20 milliárd eurót is.

A költségvetési trükkök ellenére a szakértők úgy vélik, hagyományos eszközökkel a helyzet már nem kezelhető. Az optimisták a gazdaság erőtejes fejlődésében bíznak, s e reményüket némiképp erősíti, hogy a