A „zsidó szemét” nem sértő
A lengyelországi Kielcében élő egyik üzletember az ügyészséghez fordult jogorvoslatért, egy internetes fórumon ugyanis „zsidó szemétnek” és „kövér zsidónak” nevezték. Az ügyészség szerint nincs ok az igazságszolgáltatási eljárás megindítására, a kifejezés ugyanis nem több, mint „sztereotípia”, „ironikus”, „szatirikus”.
A feljelentőnek még sincs kedve nevetni. Még 2011-ben ez került fel a netre róla: „Ezt a céget egy tipikus nagyfejű kövér zsidó vezeti. Óvunk mindenkit ettől a cégtől. Ezek tipikus zsidó fajták. Nem tisztességesek, mert zsidó szemetek, mocskok.”
A kielcei ügyészség mindenekelőtt egy nyelvész véleményét kérte. A szakértő hölgy, Marzena Borowska a radomi Élelmiszeripari és Agrotechnikai Iskola tanára, aki arról is ismert, hogy verseket ír, többek között kiadott már egy kötetet, amelynek címe Rekviem Szmolenszkért volt. Borowska szerint az internet használói nem sértették meg az üzletember nemzeti kisebbséghez tartozásának jogát, mert a „tipikus zsidó fajta” kifejezés a zsidó tulajdonságok sztereotípiájára utal. „Az ilyen internetes beírás a szerző negatív szubjektív véleményét fejezi ki egy konkrét személyről, és figyelmeztetést jelent – hogy úgy mondjam – az adott személy negatív tevékenységére” – írta a szakértő.
Borowska szerint a szöveg ironikus, szarkasztikus és nem sérti az adott személy méltóságát, nem jelenti az adott személy megvetését sem.
A szakértő véleménye ez? Nyelvész az illető? Ezt nem hiszem el – mondja Dr. Marzena Marczewska, a kielcei Jan Kochanowski egyetem nyelvésze.
Az ügyészség azonban hitt a szakértőnek, így megszüntette az eljárást. Véleményük szerint „zsidónak nevezni valakit, aki tényleg zsidó nemzetiségű, nem sértő, csupán ténymegállapítás. Ugyanakkor valakit zsidónak nevezni, aki nem zsidó nemzetiségű, az sem sértő” – értékelt Renata Olszewska ügyésznő. Ez utóbbit csupán ironikusnak és szatirikusnak tartja.
A kielcei ügyészség vezetője védi beosztottját és azt javasolja, ha az üzletember mégis sértve érezné magát, éljen magánváddal a bíróság előtt.
Az ügyben a Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője, Piotr Kadlcik az ügyészségnek és a belügyminiszternek is levelet írt. Abban így fogalmaz: „A nyomozóhatóság határozata beleillik azon szomorú és nyugtalanító határozatok sorába, amelyek nem indítanak eljárást, vagy megtagadják a nyomozást a rasszista és zsidóellenes jellegű bűncselekmények esetében”.
A zsidó társadalom képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán az ügyészséget érinti ez a nyugtalanító gyakorlat, hiszen más ilyen jellegű nyomozások és bírói ítéletek is fiaskóval zárultak, legutóbb például Bialystokban. (A bíróság Bialystokban egyik legutóbbi, nagy port felvert ítéletében olyan döntést hozott, amely szerint a falra festett horogkereszt nem tilos, hiszen „a horogkereszt Ázsiában általában a boldogság szimbóluma” – a szerk.) Jelezte, hogy nem kívánja megkérdőjelezni a bíróságok függetlenségének alapelvét, még akkor sem, ha „nagyon különleges ítéleteket hoznak”. Közölte, hogy ezt a levelet „nem csupán a veszélyeztetett zsidó közösség, de mindenekelőtt a Köztársaság értékeinek és jogának nevében küldi, amelyeket az ilyen ügyészi jelzések megkérdőjeleznek és megtörnek ".
Bartolomey Sienkiewicz belügyminiszter találkozót tervez Seremet főügyésszel, ennek témája az ügyészségek és a rendőrség együttműködése lesz a rasszizmus és antiszemitizmus elleni harcban.
