A válság árnyékában Orbán autoriter rendszert épít
Nem az Európai Bizottság az egyetlen, amely aggodalommal figyeli Magyarország tekintélyelvű kurzusát, ami a nacionalizmus modelljét mutatja fel az adósságválságtól legyengített Európában, az Egyesült államok is aggódik a demokrácia alapértékeiért – állapítja meg a Le Monde csütörtöki keltezésű cikke.
A mértékadó francia liberális lap Washingtont nyugtalanítja Magyarország félresiklása című írása emlékeztet arra, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter december 23-án hosszú levelet küldött Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnöknek, miközben a budapesti parlament éppen azt az új választójogi törvényt építette bele új alkotmányába, amely a jövőben minden politikai váltás gátja lesz.
Hillary Clinton levelében szóvá teszi a hatalmi egyensúlyok hiányát, az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását, a sajtószabadság korlátozását és a vallási felekezetekről szóló törvényt, amely a posztkommunista Európa legkorlátozóbb jogszabályának ígérkezik..
A karácsony előestéjén elfogadott törvények között szereplő új választójogi törvény (amelynek elfogadását az ellenzék egy látványos tiltakozó akcióval próbált megakadályozni, sikertelenül) egyfordulós rendszert vezet be, s miközben szavazati jogot biztosít a szomszédos országokban élő magyar kisebbség tagjainak, Orbán pártjának, a Fidesznek mértéktelenül kedvező választókörzeti szisztémát érvényesít. A „fülkeforradalom bajnokainak” mostantól elég lehet a voksok egyharmada is ahhoz, hogy megőrizhessék hatalmukat, miközben a 2010-es választásokon 58 százalékkal győztek..Megtehetik, hisz egy közelmúltban elfogadott törvénymódosítás alapján a többség a jövőben minden parlamenti vitát elfojthat.
A francia lap emlékeztet arra, hogy Washington budapesti nagykövete az utóbbi időben két ízben is cikket jelentetett meg a magyar sajtóban, azt a kérdést feszegetve, tiszteletben tartja-e a demokratikus hatalomváltás lehetőségét a január 1-jén hatályba lépő új magyar Alkotmány.
Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, aki egy korábbi cikkében kifejtette, hogy Magyarországon a "demokrácia papírvékony leple" alatt a tekintélyelvű hatalom intézményesítése zajlik, legutóbb cikkében arra a megállapításra jutott: az Európai Unió elszalasztotta az esélyt, hogy már az elején megakadályozza a hatalom összpontosítására irányuló intézkedéseket, részben azért, mert azok egybeestek Magyarország soros uniós elnökségével. A további késlekedéssel viszont az Unió „azt kockáztatja, hogy minden számára fontos értéket elveszít… s ehhez képest az eurózóna zátonyra futása már csak a kisebbik gond lehet”.
A Le Monde tudósítása szerint Brüsszelben az Európai Parlament néhány tagja abban gondolkodik, hogy a Lisszaboni Szerződés 7. cikkének alkalmazását kezdeményezi, azt az eljárást, amelyet a 2000-es viharos ausztriai incidens ihletett, amikor a szélsőjobboldal pártját bevették a kormánykoalícióba. E rendkívül szigorú procedúra keretében, melyet eddig még egyszer sem alkalmaztak, megfoszthatják szavazati jogától azt a tagállamot, amely megsérti az Unió alapértékeit: a szabadságjogokat, a demokráciát, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását.
„A szankció alkalmazásához az Európai Tanács és az Európai Parlament többségének egyetértése szükséges, ez azonban egyelőre nincs meg” – reagált a felvetésre Daniel Cohn-Bendit. Az EP zöld-párti frakciójának társelnöke hozzáfűzte: Tény azonban, hogy az euróválság árnyékában Orbán a tekintélyelvű demokrácia feltalálásán dolgozik”.
