A Tett

Valahányszor a Kassák Múzeum kerül szőnyegre, muszáj szóba hoznom Csaplár Ferenc nevét. Ő volt a múzeum megálmodója, létrehozója, első igazgatója, mindenese. Szenvedélye, hivatása, hétköznapja és ünnepe volt a kassáki életmű meg ez a kicsiny emlékmúzeum: úgy tudott álmodni, küzdeni, dolgozni ezért az intézményért, hogy nem akadt párja. Képes volt hosszú, géppel írott levelekben megköszönni egy-egy tudósítást valamely tárlatukról, s bennük azért felhívta a figyelmet egy-két dologra, mely a látogatás során talán nem volt világos. És olyan tűzzel tudott mesélni az éppen aktuális (vagy tervezett) kiállításról, hogy az is megszerette Kassák művészetét, aki eredetileg nem rajongott érte.

Valahányszor belépek a Kassák Múzeum ajtaján, még ma is azt várom, hogy feltűnjön szigorú-tanáros alakja, s megkérdezze: „S ehhez a grafikához mit szól, szerkesztő úr? Most kaptuk Párizsból!”

Nekem bizony hiányzik.

Bocsánat, kicsit elkalandoztam. Kezdjük akkor az elején.

Kezdetben (mint az köztudomású) volt a Tett. Kassák híres folyóirata, melyet 1915 őszén indított el, s mely puszta létezésével kihívás volt a korabeli közfelfogás, irodalom, társadalom ellen. Hamarosan be is tiltották. Kassák „futurista” (ne vesszünk most el a részletekben) lapjában a korabeli avantgárd minden fontos képviselője helyet kapott, függetlenül attól, hogy baráti vagy ellenséges nemzet fia-e. (Sőt attól is függetlenül, hogy élesen elítélte-e vagy támogatta a háborút. De minthogy a lapban a fő szólam az elítélésé volt, a kortársak szemében a Tett pacifista lap volt.)

Persze Kassák sem innen indult háborúügyben (vö. Az Új Nemzedékben közölt cikkeit). De tizenötre újragondolta a viszonyát háborúhoz, nemzethez: hogy milyen kevesen tartottak itt akkor, megmutatja a PIM vonatkozó tárlata, ahol Kassák (és a Tett) is kap egy kisebb tablót. A többit már tudjuk.

A korabeli kiadványok gazdag tárházát felvonultató kiállítás izgalmas (és a kassáki világra rímelő) ábrákkal (internacionális horizont!) teszi szinte már interaktívvá a tárlatot.

Jól jár, aki arra jár.

Jolsvai András