A tagállami hatáskörök csorbításával erősítené az EU szerepét az Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést és állásfoglalást fogadott el szerdán az uniós szerződések módosításáról, ennek alapján az EP-képviselők jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az EP-t, és uniós hatáskörbe utalnának jelenleg kizárólag tagállami hatáskörbe tartozó területeket.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az EP-képviselők többsége szerint az uniós szerződések módosítására az Európai Unió előtt álló kihívások és a sorozatos válságok miatt lenne szükség. A jelentést támogató európai parlamenti képviselők azt szeretnék, ha a kívánt reformokkal nőne az Európai Unió cselekvőképessége, az uniós polgárok szavának pedig nagyobb súlya lenne a döntéshozatalban.
A javaslatok között kétkamarás rendszer létrehozása szerepel és új szavazási szabályok bevezetése az Európai Unió Tanácsában a patthelyzetek elkerülésére minősített többségi döntéshozatal bevezetése által. Jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az Európai Parlamentet, valamint társjogalkotói jogkört biztosítanának a testületnek a hosszú távú költségvetés kialakításában. Az Európai Bizottságot átneveznék Európai Végrehajtó Testületnek, és felülvizsgálnák a tagságára vonatkozó szabályokat, ideértve az uniós bizottság elnökének megválasztását. Az uniós bizottság elnöki posztjára való jelölés joga az EP-t, a jóváhagyásé pedig az Európai Tanácsot illetné meg. Éppen fordítva, mint a jelenleg érvényes szabály szerint.
Az EP nagyobb átláthatóságot szeretne az uniós tanácsban azáltal, hogy a jogalkotási kérdések esetében közzétenné az egyes tagállamok álláspontját. Emellett a jelenleginél jobban érvényre juttatnák az állampolgárok akaratát új mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.
Az EP-képviselők javaslata szerint – a tagállami hatáskörök csorbításával – több uniós hatáskört biztosítanának a környezetvédelmet érintő kérdésekben. Az EU hatáskörébe utalnák továbbá más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás. A már most is megosztott uniós hatáskörök kiterjesztését javasolják továbbá az energiaügy, a külügyek, a külső biztonság és védelem, az EU külső határaira irányuló politika, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén is.
A jelentést az EP-képviselők 305 igen szavazattal, 276 ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá, a jelentésről kialakított állásfoglalást pedig 291 igen szavazattal, 274 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az EP-képviselők egyúttal felszólították az Európai Unió Tanácsát, hogy „haladéktalanul és vita nélkül” terjessze a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elé a javaslatokat. Ezt követően azt szeretnék, hogy az EU állam-, illetve kormányfői egyszerű többséggel konventet hívjanak össze az uniós szerződések felülvizsgálatára. A tanács soros spanyol elnöksége leghamarabb a decemberi EU-csúcson terjesztheti az Európai Tanács elé a javaslatokat.
(Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu/AFP)