A szegénységet nem lehet megtiltani
Graz forrong, Bécs tüntetéseket szervez, a rendőrség feljelentéseket nyújt be, az érintettek közül viszont eddig csak egyetlen egy fordult bírósághoz. A sokféle indulat kiváltó oka a koldulás jogának megvonásáról, illetve korlátozásáról tervezett - Bécsben már életbe léptetett - rendelkezés.
Stájerországban eddig csaknem száz különböző szervezet csatlakozott ahhoz a platformhoz, amely a kéregetők jogait védi. Miközben a tartományi parlament rendeletet készít elő a köztéri koldulás részleges tilalmára – pontosabban meghatározott területekre szorítására -, az ellenzéki politikusok mindent elkövetnek a szegénységet kriminalizáló törvény megakadályozására. A megmozdulás élén a Zöldek és a Stájerországban némi képviselettel rendelkező kommunisták állnak, de napról napra nő a táboruk. Legutóbb az SPÖ ifjúsági szervezete csatlakozott hozzájuk, szembeszállva a felnőtt-párt véleményével.
A koldulás joga mellett fellépő platform rendezvényeket szervez, gyűléseket, amelyeken a vártnál is többen vesznek részt. A stájer főváros egyébként az elsők között kezdett harcot a kéregetők ellen, talán azért, mert ezt a várost a kilencvenes évek végén szinte ellepték a főként Szlovákiából érkező kolduló csoportok. Eleinte nagyon is pozitív intézkedéseket vezettek be: szállással és havi járandósággal segítették az utcán koldulókat. A lakosság nem kedvelte ezt az ötletet, amely egyébként nem is vezetett eredményre, így maradtak a szankciók. Előbb azokat büntették, akik gyermekeiket küldték oda a járókelőkhöz, tudván, hogy a szívek és zsebek előbb megnyílnak az ő könyörgő tekintetük láttán. Később az úgynevezett erőszakos, az embereket zaklató kéregetést tiltották be. Az újabb ötlet: csak meghatározott helyeken engedélyeznék a koldulást.
Karintiában is hasonló törvényt készítenek elő, és alighanem a többi tartomány is hamarosan behozza a lemaradást.
Bécsben már előbb tartanak. Tavaly nyár elején életbe lépett a szigorítás, vagyis azóta mindenfajta kéregetés tilos és büntetendő, a főváros egész területén. A bírság összege elérheti a 700 eurót (180 ezer forintot) is – kérdés, hogyan hajtható be akár egy cent is a többnyire lakcímmel sem rendelkező nincsteleneken. A rendőrség rendszeresen ellenőrzi a csomópontokat, jelenleg csaknem kilencszáz feljelentés ügyét vizsgálja a hatóság. Ezek felét egyébként a gyermek koldulás tilalmának megsértése, illetve az agresszív koldulás miatt indították. A tilalom ugyanakkor az iparszerűen űzött koldulásra is vonatkozik.
Ezt a pontot támadja bíróság előtt Martina S. Kifogásolja, hogy a törvény korlátozza „iparűzését”, vagyis annak a foglalkozásnak a gyakorlását, amely életviteléhez szükséges jövedelmének előteremtését biztosítja. A koldulásból élő hölgy ugyanakkor azt állítja, hogy a tilalom az egyenlő bánásmód elvét is sérti. Martina S. ügyét támogatja a Zöldek pártja, amelynek jogi képviselője szerint a tilalom egyáltalán nem a kolduló bandákat sújtja – ahogyan a rendelkezés megfogalmazói érveltek – sokkal inkább egyének létét veszélyezteti.
Másrészt a koldusok kitiltásával a törvényalkotó kímélni próbálja azokat, akiket sért a szegénység látványa, ahelyett, hogy valamit tenne a nyomor megszüntetése érdekében. A perben tavaszra várható ítélet.
