A svájciak nemet mondtak a feltétel nélküli alapjövedelemre

Ha az igenek kerültek volna többségbe, az alapjövedelem törvénybe iktatása után minden felnőtt svájci állampolgárnak feltétel nélkül – tehát attól függetlenül, hogy dolgozik-e vagy sem – járna havi 2500 svájci frank (nagyjából 704 ezer forint), a gyerekek pedig 625 frankot kapnának.

A mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelem egyesek szerint egy csapásra felszámolná a szegénységet és a munkanélküliséget, mások szerint a lustaság melegágya.

Az alapjövedelem bevezetésének támogatói azzal érveltek, hogy az emberek által elvégzett munkának nagyjából a feléért nem jár fizetés (házimunka, közösségi munka), és a juttatás ezt kompenzálta volna

Az ötlet ellenzői szerint viszont nem volt rendesen kitalálva az, hogy miből teremtené elő a költségvetés az alapjövedelem bevezetését lehetővé tevő pénzügyi forrásokat. A támogatók szerint ennek a megoldása a parlamentre hárult volna. Úgy tűnik viszont, hogy a parlamenti pártoknak nem tetszik annyira a feladat, hiszen egy párt sem állta ki a népszavazás előtt az alapjövedelem bevezetése mellett. A kormány szerint az alapjövedelem sokba kerülne, és tönkretenné a gazdaságot.

A bevezetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb vitát a nacionalista, bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) keltette. Ők azzal érveltek, hogy a juttatás bevezetése után sokkal több bevándorló akarna az országba jönni, mivel Svájc nemrég írt alá az EU-val egy megállapodást arról, hogy az EU-tagállamok állampolgárai szabadon költözhetnek az országba. „Ha az ország egy szigeten lenne, el tudnánk képzelni az alapjövedelem bevezetését” – fogalmazott az SVP szóvivője. Az SVP szerint a meglévő szociális juttatások elhagyásával elő lehetne teremteni annyi pénzt, hogy jusson alapjövedelemre, de nyitott határok esetén lehetetlen lenne a bevezetés.