A radikálisok háborút hirdettek a baloldaliság ellen

A hét végén tartották Varsóban I. kongresszusukat a szélsőséges nemzeti-katolikus pártok és csoportosulások. Már az a tény is, hogy Nemzeti Mozgalmak néven a nacionalista szervezetek összefogtak, felkeltette a sajtó, az elemzők figyelmét, és ez csak fokozódott az üléseken elhangzott célok és módszerek kifejtése után.

2013. június 11., 19:20

A kongresszust még november 11-én, a Függetlenség Menete lezárásaként hirdették meg a nacionalista szervezetek. Most mintegy ezer küldött érkezett Varsóba, a legkülönbözőbb náci és fasiszta öltözékekre hajazó egyenruhában, fekete, vagy bézs ingekben. A hazaiakon kívül külföldi vendégek is voltak, a lapok mindegyike felhívta a figyelmet a 2010-ben a magyar parlamentbe is bejutott Jobbik delegációjára, a köztévé híradója Vona Gábort mutatta.

A kongresszus a nemzeti himnusszal, majd imával kezdődött, ezután az első beszéd, amelyet a Nemzeti Radikális Tábor (ONR) vezetője tartott, megadta az alaphangot: „A sztálinista hóhérok gyermekei csak azért köpik ránk a médiában a gyűlölet mérgét, mert a lengyelek számára Lengyelországért harcolunk”.

A következő felszólaló, Robert Winnicki, az Összlengyel Fiatalok tiszteletbeli vezetője azonnal megfogalmazta a célokat is: harcot hirdetett a baloldaliság ellen. – Vagy ők, vagy mi! – jelentette ki. – A Nemzeti Mozgalom nem egyenruhás, társadalmi-politikai hadsereget alapít, amelynek vissza kell állítania Lengyelországban a rendet, ahol ma minden a feje tetejére van állítva. Ellopták a múltunkat, meg kell dönteni a kerekasztal tárgyalások köztársaságát!- mondta. Szerinte vagy elnöki, vagy kancellári rendszer kellene az országnak, akkor nem lenne szakadatlan küzdelem a a miniszterelnöki hivatal és a köztársasági elnök között.

– Nem akarunk Lengyelországban semmiféle multikultúrát. Nem engedjük Lengyelországba a muzulmánokat. Lengyelországnak szlávnak és kereszténynek kell maradnia. Itt akarunk élni és dolgozni, nem akarunk emigrálni. Harcolnunk kell a lengyel családokért, meg kell szüntetni az olyan intézményeket, mint az egyenlő bánásmód hivatala. Lengyelországban és a lengyelségben semmi közös nincs a baloldalisággal, ez egy olyan ideológiai agresszió, amelyet el kell söpörnünk. Vagy ők, vagy mi! Ez háború! – közölte Winnicki.

Bejelentették, hogy ősszel a Nemzeti Mozgalom aktivistái szavazáson döntik el, induljanak-e az európai parlamenti, majd a hazai választásokon.

A kongresszus után megszólaltak a politikai élet jelentős képviselői. Tomasz Nalecz, az államfő tanácsadója kijelentette: Meg vagyok rettenve! Bennem, aki történész vagyok, a harmincas évek emlékképei vetődnek fel, amikor a radikális, patrióta fiatalság általános boldogságot ígért. Mintha a II. világháború nem is történt volna meg! Vajon Jaroslaw Kaczynski, mint Hindenburg elnök, a radikálisok marionettje lesz?

A legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője másként látja: – Én különösebben nem foglalkoznék ezzel, Lengyelországban nincs hely ezen a politikai oldalon más csoportosulásoknak, jól mutatja ezt a Szolidáris Lengyelország példája (a PiS-ből kivált kisebb parlamenti frakció – a szerk.) – mondta Adam Hofman. Hozzátette, hogy az antiszemitizmus és az antidemokratikus hangsúlyok hiánya a politikai jobboldalon Jaroslaw Kaczynski nagy érdeme.

A kormányzó Polgári Platform (PO) képviselője szerint ugyanakkor a Nemzeti Mozgalmak megerősödése éppen a Kaczynski vezette PiS-nek köszönhető. – A PiS mondta és mondja, hogy Lengyelország nem független, hogy Lengyelország gyarmat, hogy Lengyelországban árulók kormányoznak.

A baloldal képviselői még keményebben fogalmaznak. A Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) egyik tagja szerint a lengyel közéletben ezeknek a nemzeti mozgalmaknak a helye ugyan a társadalom margóján van, de a PiS már a múltban megmutatta, hogy amennyiben hatalmon van, és saját ideológiáját realizálja, gyakran éppen ezekhez a mozgalmakhoz áll közel és kész a velük való koalícióra – ilyen volt kormányzásuk alatt a Lengyel Családok Ligája, vagy a paraszti Önvédelem, a jövőben ezt a szerepet a Nemzeti Mozgalom veheti át.

A Palikot Mozgalmának egyik képviselője a Nemzeti Mozgalom tagjait fasisztának nevezte. Úgy értékelte, hogy az euroszkeptikusok saját politikai képviseletüket követelik, de ezek nem lehetnek fasiszták. Márpedig ezek a meghirdetett jelszavak a fasizmus irányába mutatnak. És ha az út nem demokratikus, hanem „barna” lesz, az rosszul végződhet.