A nukleáris fegyverek betiltásáért küzdő szervezet, az ICAN kapta a Nobel-békedíjat
A nukleáris fegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi kampány, az ICAN kapta a Nobel-békedíjat. Az ICAN felhívja a figyelmet azokra a katasztrofális következményekre, amelyek a nukleáris fegyverek használatából fakadnak, és úttörő tevékenységet folytat, hogy ezeket a fegyvereket szerződés tiltsa be” – méltatta a szervezetet a bejelentésében Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke.

Az ICAN alakuló ülése 2007-ben Melbourne-ben
Fotó: Adam Dempsey
Az ICAN 2007-ben alakult, jelenleg 468 civil szervezettel partner a világ 101 országában. Érdemének tartják, hogy júliusban az ENSZ-ben 122 ország aláírta a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződést. Ez az első megállapodás, amelyben a nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök kifejlesztésének, tesztelésének, előállításának, beszerzésének, birtoklásának és használatának teljes tilalmára vállaltak kötelezettséget. A világ kilenc atomhatalma nem szignálta a szerződést. Ennek a munkának nincs vége, amíg a nukleáris fegyverek el nem tűnnek – nyilatkozta a héten Beatrice Fihn, az ICAN vezetője.
Az ICAN elismerése meglepetésnek számít, a megfigyelők közül a legtöbben ugyanis arra számítottak, hogy a Nobel-békedíjat Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter és Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kapja az iráni atomalkuban játszott szerepéért. Az ICAN honlapja elérhetetlenné vált a bejelentés után.
A Nobel-békedíjat eddig 66 alkalommal kapta egy személy vagy egy szervezet. Huszonkilencszer két, kétszer pedig három entitást tüntettek ki. Utóbbi a maximális szám a szabályok értelmében. A díjazottak átlagéletkora 61 év, legfiatalabbjuk a pakisztáni emberi jogi aktivista lány, Malala Juszufzaj, aki 14 éves volt, amikor három éve neki ítélték az elismerést. Az eddig díjazott 104 személy közül mindössze 16-an nők.
Ami a fogadásokat illeti, a Bonus Code Bets iroda szerint volt, aki százszoros szorzóval háromezer dollárt tett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök kapja az elismerést, ami eleve kevéssé tűnt valószínűnek az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti háborús fenyegetőzés és a többi elnöki allűr fényében. Ezeknek az allűröknek az egyike éppenséggel az iráni atomalku felrúgása lehet.