A milliárdos és az uszítók

A milliárdos és az uszítók címmel a Spiegel arról ír, hogy Kelet-Európában jobboldali kormányok új ellenséget találtak az állam számára.

2017. január 30., 10:02

Az üzletember a minap, a davosi Világgazdasági Fórumon felolvasta, hogy mit üzen Magyarországnak, annyira komolynak tartja a veszélyt. Az ok az, hogy Orbán Viktor és Fidesz kampányt indított főleg az olyan, nem kormányzati csoportok ellen, amelyeket a Soros-féle Nyílt Táradalom Alapítvány segít. Az ilyesfajta támadások már hagyományosnak számítanak Magyarországon, lásd a norvég alapot. De ugyanez a helyzet Macedóniában is. Szerbiában a miniszterelnök rendszeresen szerb- és nemzetellenesnek nevezi az NGO-kat és a független elemző intézeteket.

Fotó: MTI

Megvan persze a magyarázata, hogy a kelet-európai hatalmasságok miért nem látják szívesen a civil szervezeteket: azok ugyanis mára Soros közreműködésével a hatalom ellenőrzésének fontos pillérei lettek – írja a lap. Gyakran egyedül ők hívják fel hitelesen a figyelmet a jogsértésekre, a korrupcióra, a szociális igazságtalanságokra.

Szabó Máté, a TASZ programigazgatója úgy érzékelteti a magyar helyzetet, hogy a kormány az elmúlt években alkotmányos intézményeket számolt fel, illetve kényszerített engedelmességre. Most a független sajtóorgánumok és a nem kedvelt civil szerveződések vannak soron.

Amikor az olyan miniszterelnökök, mint Orbán, Vucsics és Gruevski hadba szállnak az NGO-k és Soros ellen, akkor szívesen nyúlnak ahhoz az elmélethez, miszerint világméretű összeesküvés zajlik a haza, a nép és a nemzeti érdekek ellen. Soros, mint magyar zsidó, a holokauszt túlélője, emigráns és mesésen gazdag tőzsdespekuláns különösen alkalmas célpontnak. Orbán ugyanakkor tipikusan szélsőjobbos, kódoltan antiszemita kijelentéseket vet be, például háttérhatalmakról beszél – írja a Spiegel. És hogy mennyire sikeres, az kiderül a Századvég felméréséből, miszerint a magyarok 61 százaléka kedvezőtlenül vélekedik a befektetőről. Amikor pedig arról kérdezték az embereket, hogy mit gondolnak a civilek útján gyakorolt külföldi nyomásról, akkor az elutasítás már 88 százalékos.

(Klubrádió/Szelestey Lajos)