A meccs el sem kezdődött

Németország választott, az eredmény prognosztizálható volt. De ki lesz az igazi győztes? Magyarországnak az eredmény fontosabb, mint a júniusi müncheni hősies döntetlenünk, amikor a világbajnok német csapatnál nemzeti tizenegyünk volt közelebb a győzelemhez. A labdarúgásban és a történelemben többször fonódott kapcsolat a két ország között, de a politikában, a diplomáciában és a gazdasági életben is ezer szállal kötődünk Európa vezető hatalmához.

A nemzetközi politikában az amerikai elnökválasztást követik a legtöbben, ám hazánk, a régió és az Európai Unió jövőjét is meghatározzák a választások következményei. A meccset nem fújták le vasárnap, igazából el sem kezdődött...

Magyarországnak a gazdasági kapcsolatok a legfontosabbak. Már a rendszerváltozás előtt megjelentek hazánkban a német vállalatok, és az első vegyesvállatokat is német partnerekkel alapították a magyar vállalkozók. A 90-es évektől igazi sikertörténet lett az együttműködés: a magyar közvetlen export átlagosan harminc százaléka irányul Németországba; a közvetett ennél is jóval magasabb értéket mutatna, ha mérnénk, a termékexportunk nagy része ugyanis a környező országokból is Németországban landol. A befektetések területén is töretlen hazánk irányába a német szolgáltató ipar és gyáripar bizalma. A gazdasági mutatók trendje a pandémia után is exponenciális növekedést mutat: a több mint hatezer német vállalat háromszázezer magyarnak biztosít munkát.

A gazdasági egyeduralmat csak a keleti nyitás politikájának sikere tudta megtörni, diverzifikálni. Az elmúlt két évben Japánt is megelőzve Kína, valamint Korea is feliratkozott a legnagyobb befektetők listájára. A külgazdasági kapcsolatok leginkább politikamentesek, de a megfelelő szintű politikai dialógus és támogatás sosem árt. A német gazdaság jövőjét azonban nagyon is meghatározza az új politikai vezetés és főleg a lehetséges koalíciós partnerek elképzelései. A Merkel vezette Németország több válságot is megélt, és a német gazdasági szereplők igyekeztek alkalmazkodni a nemzetközi kihívásokhoz. A Magyarországnak is kulcsfontosságú autóipar globális átalakuláson megy keresztül, de a klímaváltozás, a megváltozott fogyasztói szokások és a zöldek radikális stratégiája sem kedvez az iparágnak.

Vannak olyan politikai területek, amelyekben már az előző időszakban is vitáink voltak a németekkel. Magyarország az erős és szuverén nemzetállamok közösségeként képzeli el az uniót, míg a német külpolitika az Egyesült Európai Államok elképzelést támogatta eddig is, ez az irányvonal egy szociáldemokrata kancellárral csak erősödhet. A brüsszeli politikánál maradva, hazánk elkötelezett híve a bővítésnek, különös tekintettel a balkáni országokra, elsősorban Szerbia csatlakozását támogatva.

A magyar diplomácia egyik legnagyobb sikere, hogy a bővítéspolitikát magyar diplomata vezeti Brüsszelben. Számunkra nemzetpolitikai, geopolitikai, biztonságpolitikai kérdés – főleg az afganisztáni fiaskó után –, hogy mikor tud csatlakozni Szerbia az EU-hoz. Déli szomszédunk mellett nem szabad megfeledkeznünk a nyugat-balkáni országok helyzetéről sem. Szerbia mellett Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia is tagjelölt, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt.

Várhatóan az integráció, a magyar érdekek mentén felépített külgazdasági és külpolitika is sértheti Németország érdekeit, hiszen egy erős V4-formáció és Magyarország keleti partnerségi sikerei is csökkentik német függésünket. További viták és ütközések várhatók a jogállamiság, a civil szervezetek és a gyermekvédelmi törvény miatt is. Az EU szomszédságpolitikája mellett érdemes figyelni a német kormány viszonyát Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal. Utóbbi két nagyhatalom gazdaságilag és politikailag is jelentős hatással van az EU politikájára, versenykésességére és globális gazdasági folyamataira. Németországnak a nemzetközi porondon is bizonyítania kell vezető szerepét és erejét.

Amit már most is tudunk: Magyarország mindenkivel, Németországgal pedig különösen nyitott minden területen az együttműködő, kapcsolatfejlesztő párbeszédre, a migrációs kihívásoktól a gazdasági kapcsolatokon keresztül az energiapolitikáig.

( A szerző nagykövet, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Diplomáciai Műhelyének vezetője. Kiemelt kép: 168 óra illusztráci, grafika: Nagy László)