A lengyelek sem kapnak pénzt az EU-tól

Az Európai Bizottság (EB) megerősítette, hogy további több milliárd eurós támogatást tart vissza Lengyelországtól, mivel a kormány nem javít a jogállamisággal kapcsolatos aggályokon.

2022. október 18., 11:24

Szerző:

A szóban forgó támogatás az EU kohéziós alapjából származik, amelynek célja, hogy a szegényebb tagállamok felzárkózzanak a blokk többi részéhez. Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje ezeknek az alapoknak. A jelenlegi, 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban több mint 75 milliárd eurót kapna – írta az NFP.

Az Európai Bizottság (EB) már befagyasztott egy külön, mintegy 36 milliárd eurós támogatási és hitelalapot – az EU járványügyi helyreállítási alapjából. Vasárnap a Financial Times arról számolt be, hogy az EB most a kohéziós alapok befagyasztását tervezi az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető aggályok miatt. Ezt Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette a Rzeczpospolita című lengyel napilapnak, amely hétfőn arról számolt be, hogy a Bizottság „gyakorlatilag minden Lengyelországnak szánt forrást visszatart, amíg nem hozzuk rendbe az igazságszolgáltatást”.

„Az alapvető feltételek nem teljesítése miatt a Bizottság nem tudja megtéríteni a Lengyelország által benyújtott kiadásokat” – mondta De Keersmaecker a lapnak.

„Sőt, ha az alapfeltételek nem teljesülnek, a Bizottság az éves elszámoláskor vagy az elszámolás lezárásakor az előlegeket visszakövetelheti.”

Ez különösen nagy csapás lesz Lengyelország 16 tartományának hatóságai számára, amelyeknek október végéig kellene lezárniuk a 31 milliárd eurós kohéziós alapról szóló tárgyalásokat – jegyzi meg a Rzeczpospolita. Ezeket a tartományokat főként ellenzéki pártok vezetik, amelyek maguk is bírálták a kormány igazságügyi politikáját. „Az uniós források elvesztése jelentős hatással lesz a lakosaink életére” – mondta a Rzeczpospolitának Aleksandra Dulkiewicz, Gdańsk ellenzéki polgármestere.

A lap szerint a pénzek folyósítását hátráltató fő kérdések közé tartozik, hogy Lengyelországnak vissza kell helyeznie a kormány által létrehozott fegyelmi kamara által felfüggesztett bírákat, és garantálnia kell a bírák azon jogát, hogy az Európai Bírósághoz (EB) fordulhassanak.

A lengyel kormány az év elejen megállapodott pár vállalásról a Bizottsággal. Ennek részeként megszüntették a fegyelmi kamarát, de a még mindig nem teljesült minden feltétel. „A Bizottság és Lengyelország továbbra is együtt fog dolgozni a fennmaradó kérdések megoldása érdekében” – mondta a Bizottság egy meg nem nevezett szóvivője a Financial Timesnak, hozzátéve, hogy Lengyelországnak még teljesítenie kell az EU alapjogi chartájával kapcsolatos engedélyezési feltételeket.

Varsó szerint eleget tettek az ítéletnek

További csapást jelent Lengyelország pénzügyeire, hogy továbbra is napi egymillió eurós bírságot fizetnek, amiért nem teljesítették az Európai Bíróság fegyelmi kamarával kapcsolatos tavalyi ítéletét. Ezeket a bírságokat tavaly november óta szabják ki. Varsó azonban azzal érvel, hogy eleget tettek az ítéletnek. A kormánypárt, szerint az EU politikai okokból, nem pedig a jogállamisággal kapcsolatos valódi aggodalmak miatt vette célba Lengyelországot.

A múlt hónapban Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke kijelentette, hogy Lengyelország jogi lépéseket fog tenni a Bizottság ellen, ha az továbbra is „törvénytelenül” zárolják a forrásokat. A miniszterelnök-helyettes, Piotr Gliński azt is bejelentette, hogy a kormány megpróbálhatja a pénzeszközök egy részét ázsiai kölcsönökkel pótolni.

(Kiemelt kép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Unió (EU) informális csúcstalálkozójánPrágában 2022. október 7-én.  Fotó: Michal Cizek / AFP)

 

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Államok és a NATO Oroszországgal szembeni konfrontatív katonai irányvonala, jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfőn közzétett videoüzenetben, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó moszkvai konferencia részvevőihez intézett.