A követelmény minimális, saját gondolkodásra nevelés szinte semmi

Autóért isibe

A diákok tudásszintjéről kilenc hetente „report card“-ot, bizonyítványt, küldenek a szülőknek. Ezen fel van sorolva, hogy milyen százalékban teljesítenek: kitűnő 90-100 százalék, 70 százalék alatt bukás.

Úgy fiúnk, mint lányunk esetében texasi mérce szerint az osztály 90 százaléka kitűnő tanuló. Az általánosban ilyenkor a kisdiákok hajcihő közepette egy táblát kapnak, amin olvasható, hogy milyen okosak és ügyesek. Hathetente más kapja meg. A szülök eme dicsőségtáblákat kiteszik a házuk előkertjébe, hogy mindenki lássa. Sok tanár már egy-egy jó válaszért cukrot vagy csokit osztogat, a környékbeli fogorvosok legnagyobb örömére.

Iskolába járni Amerikába úgy tűnik a díjakért érdemes. Egy 16 éves lány Casper-ben (Wyoming) egy 28.000 dollár értékű Chevrolet-et nyert. Indok: rendszeresen látogatta a tanodát - ismertette a „Houston Chronicle“ 2006 január 12. számában.

Álombeli felszerelések

Az iskolákban található egy rendelő, ahol a „nurse“ szorgoskodik. Az ápolónő feladata ellátni a kisebb sérüléseket, ellenőrizni az oltási bizonyítványokat. A seabrooki iskolában egy sheriff is szolgálatot teljesít .

Mindkét intézmény magáénak mondhat egy hatalmas könyvtárat, több mint 10.000 könyv várja az olvasni vágyókat. Rendszeresen hívnak meg népszerű írókat.

Külön számítógépes termek találhatók. A nebulók harmadikos korban elkezdik tanulni a tíz ujjas gépelést, hatodikosok „power-point“-bemutatót tartanak. Már 2005-ben szinte minden amerikai állami iskolába bevezették az internetet, átlagban 150 számítógéppel rendelkezik egy-egy intézmény - mutat rá az oktatási statisztika. A sulibarangoló alatt bejárt két texasi iskolában minden tanár külön géppel rendelkezik, lapos képernyővel, melyek az osztálytermekben találhatók. A tanári sarkok az osztályokban nagyon személyesek: családi fotók, plüss állatkák, gyerekrajzok.

A testnevelés órák a sportcsarnokban zajlanak általában. Általánosban megismertetik a gyerekeket a baseball és kosárlabda játékok alapjaival, valamint az ugrókötelezéssel: aki 10-szer egymás után ugrik már oklevelet kap.

A felső tagozatos seabrooki intézmény pluszban rendelkezik szabadtéri baseball- és football- és hat tenisz pályával.

Az étkezés a menzán történik, ahol a salátától a gyorsételekig minden megtalálható, egy ebéd átlag két dollárba kerül. Sokan azonban a saját lunch-üket hozzák és itt fogyasztják el. Alsó tagozatban a szülők bejöhetnek és együtt ebédelhetnek csemetéikkel.

A látszat csal

Ilyen pazar iskolai felszereltségről sok európai intézményben csak álmodnak. Az ír származású Brenda Osborn két fia megismerhette úgy az amerikai, mint az ír iskola rejtélyeit A 39 éves hölgy egy skype-interjú során így összegez: "Texasban minden lenyűgöző, a tanárok udvariasak, de a lényeg az, hogy a tesztek sikerüljenek, mert ez alapján kap az iskola elismerést. Kár, hogy sok minden kiaknázatlan marad."

E sorok írója a következőket tapasztalta: a követelmény minimális. Saját gondolkodásra nevelés alig. A felmérések „multiple choice“ alapján történek: ha nem A-válasz a helyes, akkor B. Vagy C. Vagy D. A legtöbb tantárgyban totózás alapján mérik fel a tudást.

Úgynevezett TAKS-teszteken (texasi curriculum) dől el, hogy ki mehet a következő osztályba. Egy-egy tantárgy felmérésére 6-7 óra áll rendelkezésre, szünet nélkül. Ez év negyedikesei például matekból 50 tesztkérdést kaptak. Akinek esetleg nem sikerült, újraírhatja.

A színvonal? Szerintem nagyon alacsony. Összehasonlítva a magyar vagy német diákok általános tudásával az első hat osztályban: az amerikaiak két évvel kullognak mögöttük. Igazolják ezt nemzetközi felmérések is. Német diákok így jellemezték texasi iskolaélményeiket: „A kezdeti nyelvi nehézségek után nagyon könnyű a tananyag, szinte nyaralás.“
Brenda Osborn szomorúan meséli, mennyire nehéz volt fiainak beilleszkedni az ír követelményekbe, miután visszatértek hazájukba.

Idegen nyelv csak nyolcadikban

Hasonlókról számol be Monica Martin is. Az argentin születésű német tanárnő családjával négy év Houston után Madridba költözött, ahol a gyerekek német iskolába járnak. Martin így értékel: "Noha a gyerekek egy betűt sem tudtak angolul mikor idejöttünk, nagyon gyorsan beilleszkedtek, ami a rendkívül barátságos tanároknak is köszönhető volt. Végig kitűnő tanulók voltak. Ettől fényévnyire vannak Madridban. Az európai iskolarendszer magasabb színvonalú, több önállóságot követel és ezáltal életbelibb mint az amerikai.“"

14 éves, 8. osztályos lánya, Christel a 168óra.hu kérdésére összehasonlította a két rendszert: "Madridban minden második óra után szünet, Houstonban csak ebédszünetünk volt. Az amerikai tananyag egyszerű, állandó ismétlésekkel tanultunk, "multiple choice"- tesztekkel mérték a tudásunkat. Kevés gondolkodást igényelt, alig kellett könyveket vinni magunkkal. Idegen nyelvet csak 8. osztálytól lehetett tanulni. A tanárok rendkívüli tekintélyt élveznek Amerikában. A madridi suliban ez kevésbé mondható el."

Míg Christel a spanyol fővárosban metróval és villamossal közlekedik, addig volt osztálytársai az Atlanti-óceán túl partján ismét beszállnak az iskolabuszokba, sok millió társukkal együtt. 15 óra és 16.30 között az Egyesült Államok a levegőből szemlélve újból tele sárga pöttyökkel.

Az írás 1. részét