A kormány elveszítette ellenőrzését az ország felett!
Tovább nő a halottak száma Kirgizisztánban, miközben az üzbég kisebbség tömegesen hagyja el az országot. A taskenti vezetés már nem bír a menekültekkel, lezárta az üzbég-kirgiz határt, és nemzetközi segítséget kért. Roza Otunbajeva ideiglenes kirgiz elnök katonai segítséget kért Moszkvától, Medvegyev elnök azonban nem akarja bevetni az orosz hadsereget a rend helyreállítása érdekében - számolt be a
Viszonylagos nyugalom köszöntött kedden Kirgizisztán déli részére, ahol a múlt hét második felében szabadultak el az indulatok az üzbégek és a kirgizek között, több száz ember halálát, és ezrek sebesülését okozva. A legutolsó hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma eléri a 170-et, azonban nem hivatalos források szerint ez a szám sokkal magasabb, ugyanis az utcákat holttestek borítják. Eddig legalább kétszázezer üzbég menekült el Os és Dzsalalabad térségéből Üzbegisztánba, ahol a rengeteg menekült komoly problémákat okoz, ezért a taskenti vezetés a határ lezárása mellett döntött.
Roza Otunbajeva ideiglenes kirgiz államfő szükségállapotot hirdetett, valamint rendőröket és katonákat vezényelt a déli országrészbe, miközben a hadsereget és a tartalékosokat is készültségbe helyzeték. Az ideiglenes kormány és az osi rendőrfőnök parancsai alapján a rendőrök figyelmeztetés nélkül bárkit lelőhetnek, akinél fegyver van, és agresszíven viselkedik. Megkezdődött a segélyek szétosztása is, amely tovább növeli a feszültségeket a harcok sújtotta városban. Helyi lakosok beszámolói szerint az üzbégek lakta negyedekbe nem jut el a segély, ugyanis azt a kirgiz állami hivatalnokok és városi vezetők szerint túlságosan veszélyes megközelíteni ezeket a kerületeket, így a segélyt a kirgizek között osztják szét, számolt be a 24.kg hírügynökségre hivatkozva az Eursaianet.
Az ideiglenes kormány számára rendkívüli kihívást jelent a mostani helyzet, ugyanis a korábban békés Kirgizisztán déli része 1990 óta nem látott káoszba süllyedt. Ugyanakkor a mostani konfliktus az etnikai viszonyok, a politikai helyzet, valamint az ország infrastrukturális állapota miatt nem tud továbbterjedni az ország északi részére, ahol jelenleg is nyugalom van. Az ideiglenes kormány nevében Almazbek Atambajev a volt elnököt, Kurmanbek Bakijevet, és fiát, Maximot nevezte meg a mostani összecsapások elsőszámú felelőseként. Maxim Bakijevet egyébként tegnap délután Angliában az Interpol letartóztatási parancsa alapján őrizetbe vették. Atambajev azt is elismerte, hogy az ideiglenes kormány képtelen fenntartani a békét a déli országrészben, ahol szerinte „a rendfenntartó erőkben még mindig a Bakijev-féle bűnözői csoportok mozgatják a szálakat”.
Bakijev emigrációból keveri a bajt?
Bakijev hétfőn, Minszkben tartott sajtótájékoztatóján tagadta a vádakat, szerinte az ideiglenes kormány „elveszítette ellenőrzését az ország felett, és fogalma sincs arról, mit is kéne tennie”. Kétségtelen, hogy a mostani összecsapások Bakijev kezére játszanak, mert egy erőskezű vezető visszahozhatná a nyugalmat az országba, ugyanakkor kétséges, hogy Belaruszból, jelentős külső támogatás nélkül vissza tudna-e térni az elnöki székbe.
A mostani összecsapás okairól számos elmélet jelent már meg a sajtóban. Egyes vélemények szerint a konfliktus csupán etnikai eredetű, melyre az áprilisi hatalomváltás nem volt hatással. Mások szerint az üzbég kormány keze van a polgárháborús helyzet kialakulásában, ugyanis Taskent így akarja bekebelezni Kirgizisztán déli részét. A biskeki kormány szerint Bakijev áll az összecsapások mögött, míg a Ferghana.ru honlap szerzői szerint a Bakijevhez kötődő bűnözői csoportok akarják saját maguk javára fordítani a káoszt, némi politikai haszon reményében. Az instabilitás több csoportnak, így például a kábítószer-kereskedőknek és a helyi bűnözői csoportoknak is érdeke, így nem számíthatunk arra, hogy egyhamar nyugalom köszöntene Kirgizisztán déli részére.
