A jó munkaerő, nem az adókulcs a lényeg
Az idén átlagosan 6,6 százalékkal emelték az alapbéreket a német hátterű vállalatoknál, jövőre azok mintegy 4,3 százalékos emelését tervezik. Amint a Német-Magyar Kamara felméréséből kitűnik, Magyarország már régóta nem klasszikus „olcsóbéres” gazdaság, A megkérdezettek cégek fele mindenesetre fontos telephely-választási motívumnak nevezte a munkaerőköltség mértékét, az esetleges adózási előnyök viszont semmilyen ösztönzést nem adnak.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a bécsi Kienbaum Management Consultants elsősorban német hátterű magyarországi cégek tízezer dolgozója bérezésére vonatkozó adatait elemezte. A szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos teljes éves javadalmazása 4,4 millió forint. A munkások éves keresete átlagosan 2,4 millió, bár jelentős különbség mutatkozik a 2,6 millió forintot kereső szakmunkások és az 1,7 milliót kereső betanított munkások között. Az ügyvezetők, a vezető beosztású munkavállalók esetében kiemelkedő szerepe van a kereseteknél a vállalat méretének: ők egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal keresnek többet, mint kisebb cégnél dolgozó kollégáik.
Nagyobb haszon- nagyobb kereset
Szerepet játszik a vezetőknél a siker is: az átlagon felüli jövedelmezőségű vállalatok ügyvezetőinek teljes éves jövedelme mintegy 38 százalékkal haladja meg az átlagtól elmaradóan teljesítő cégeknél dolgozókét. Női vezetők, szakemberek általában kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál: a vezetői munkakörökben a különbség 13, a szakirányú végzettségűek esetén mintegy 20 százalék.
A mozgó bérelemek aránya a teljes javadalmazásból 12 százalék (ügyvezetők) és 7 százalék (szak- és fizikai munkások) között mozog. A mozgóbér meghatározásához leggyakrabban a nyereséget veszik alapul, de alkalmaznak árbevétel-alapú, minőségi és értékalapú szempontokat is. A vizsgált cégek mintegy harmadában létezik vállalati nyugdíj-konstrukció. Ezt a kiegészítő juttatást kiemelten a nagyvállalatok kínálják (52 százalék), de a kisebb cégeknél is 25-30 százalék között van a saját nyugdíjat nyújtók aránya.
„Magyarország már régóta nem klasszikus »olcsóbéres« gazdaság, ugyanakkor a munkaerő-piaci feltételek tekintetében sok külföldi cég számára a termelékenység, a képzettség, a költségek és a szabályozási környezet megfelelő és vonzó arányát biztosítja”, mondotta a felmérés bemutatóján Vahl Tamás, a Kamara elnöke. A megkérdezettek fele fontos telephely-választási motívumnak nevezte a munkaerőköltség mértékét, de majdnem annyian a vevőhöz való közelséget is fontos tényezőnek jelölték meg. A cégek több, mint harmadának fontos a helyi piac feltárása, míg az esetleges adózási előnyök gyakorlatilag semmilyen ösztönzést nem jelentenek.
A vállalati versenyképesség, így közvetve az adott ország tőkevonzó képessége nagymértékben függ attól, hozzáférhető-e - a piaci viszonyoknak megfelelő költségek mellett - a megfelelően képzett munkaerő. A munkaerő-kínálatot a német hátterű cégek a tavalyihoz hasonlóan jónak értékelik, ezen belül viszont érezhetően romlott a helyzet az alkalmazható szakmunkások tekintetében. Egyébként dolgozóik képzettségét a vállalatok több mint harmada „jó”-nak, fele pedig „kielégítőnek” értékeli. A szakképzett munkaerő iránti kereslet tekintetében 2011-re a válaszadó vállalatok 65 százaléka számít emelkedő, 35 százaléka pedig változatlan igényekre.
