A Fidesz a maga képére formálja a politikát

A magyar ellenzék a demokráciát félti címen a La Croix bíráló hangnemű cikkben ismertette a Fidesz demokráciát korlátozó törvényjavaslatait december 22-i számában. A francia katolikus újság írásának alcímében kiemeli: a miniszterelnök maga alá akarja rendelni a jegybankot is.

2011. december 22., 15:03

A magyar ellenzék baljós határkőhöz érkezik december 23-án: a képviselőknek ezen a napon olyan törvényszöveget kell megszavazniuk, amely a jövőben két napra szűkíti a törvények megszavazása előtti vitát. Korlátozni fogják a törvénytervezet szövegének tanulmányozására és a módosító indítványok benyújtására biztosított időt is. Afelől nincs kétség, hogy a törvénymódosítást megszavazza majd a 386 tagú parlament, amelyben 227 honatya Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz pártjának képviselője.

„A kormány javaslata újabb lépés a parlamentarizmus felszámolása felé” – figyelmeztetetett az MSZP, amely 58 képviselői hellyel a legnagyobb ellenzéki formáció a magyar parlamentben. „December 23-án a kormány olyan törvényeket fog elfogadtatni, amelyek az utolsó szögeket verik be a demokrácia koporsójába” – fogalmazta meg aggodalmát az LMP. A parlamentben 15 képviselővel rendelkező környezetvédő alapállású, balközép párt szerint mindezek nyomán Magyarország a jövőben olyan állam lesz, ahol „a kormány rendeletekkel irányít”.

A törvény megszavazása nyomán a Fidesz a korábbiaknál is erősebben alakíthatja a maga képére a politikát. A kormánypárt a múlt héten terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, amely megfosztja a jegybank elnökét attól a jogától, hogy maga válassza meg két helyettesét, s ezt a hatáskört a miniszterelnökhöz utalja. Emellett dönt arról is, hogy összeolvasztja a jegybankot a PSZÁF-fal, a pénzügyi intézmények felügyeletével megbízott hatósággal. A lap ennek kapcsán emlékeztet: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az intézkedések visszavonására szólította fel Orbán Viktort.

A független intézmények a kormányoffenzíva áldozatai
Ezek a lépések egyúttal a túlságosan lázadónak minősülő Simor András jegybankelnök kordába szorítását is célozzák. A bankelnök egyébként december 20-án ismét tanúbizonyságot tett függetlenségéről, a forintkamat megemeléséről döntött, hogy elejét vegye a nemzeti valuta leértékelésének, ezt viszont a kormány azzal az érveléssel támadta, hogy „a kamatemelés akadályozza Magyarország egészséges gazdasági növekedését”.

”Mára a független intézmények többsége, amelyeket korábban még nem tudott ellenőrzése alá vonni, áldozatul esett a kormány offenzívájának” – állapította meg Földes Ádám, a Transparency International magyarországi vezetője. Kormányellenőrzés alá került a többi között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (amelyet ezentúl a miniszterelnök közeli ismerőse irányíthat), a Médiatanács és a PSZÁF is.

Felvetődik a kérdés: lehet-e kivétel az Alkotmánybíróság? Az intézmény december 20-án visszadobta a sokat vitatott médiatörvény néhány passzusát. A bírák alkotmányellenesnek ítélték az előírást, amely szerint az újságíró köteles felfedni információforrását a Médiatanács előtt. A történet azonban itt még nem ért véget: a Médiatanács válaszképpen megfosztotta frekvenciájától az egyetlen ellenzéki rádióállomást, a Klubrádiót - zárja írását a La Croix.

Súlyosbodik a helyzet a parajdi sóbánya térségében, ahol csütörtök hajnalban újabb beszakadások történtek. A környék továbbra is veszélyzónának számít, miközben a szennyezés már messze túljutott a helyi határokon.