A FAZ Orbánék történelemhamisításáról ír
Soha nem szabad elfelejteni a német megszállás dátumát – hangsúlyozza a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak írt kommentárjában Paul Lendvai, aki maga tizenévesként élte meg Budapesten azt a bizonyos napot.
Mint kiemeli, nem volt sem katonai, sem civil ellenállás, viszont – bár 3 ezer hazafias politikust és értelmiségit letartóztattak, illetve koncentrációs táborokba hurcoltak –, nem lehet vitatni Elie Wiesel megállapítását, miszerint nem minden zsidó volt áldozat, de minden áldozat zsidó volt.
Magyarország megnyitotta az utat a holokauszt sok tekintetben egyedülálló fejezetéhez: a magyar zsidóság kétharmadának megsemmisítéséhez. A megszállás nélkül valószínűleg nem lett volna tömeges deportálás.
A mai kormány történelemhamisításával szöges ellentétben Eichmann emberei számíthattak az egész magyar államigazgatás önkéntes és lelkes közreműködésére. Ehhez kellett Trianon és kellett a tekintélyelvű, nacionalista és következetesen antiszemita Horthy-rezsim 25 éve.
A kormányfő a bevonulás után a helyén maradt és legitimálta a németek akcióját, továbbá szabad kezet adott a zsidóüldözésekhez. Beérett a gonosz, sokéves, primitív és átfogó gyűlöletkampány gyümölcse. A dilettáns kiugrási kísérlet után Horthy, hogy mentse a fiát, kénytelen volt legalizálni még a nyilasok rémuralmát is.
Ungváry Krisztián szerint az 560 ezer áldozat 95 %-a a háború utolsó hónapjaiban vesztette életét. A kormányzó személyének és politikájának rehabilitálásáról szóló szenvedélyes viták mutatják, hogy a magyar történelem 1944. március 19. előtti és utáni sötét oldalai még mindig nem váltak egy nemzet önismeretének a részévé.
(Forrás: Galamus)
