A Capitolium ostromának évfordulóján fogtak el három gyanúsítottat

A három évvel ezelőtti zavargások kapcsán eddig 750 ember ügyében hozott ítéletet a bíróság, a legsúlyosabb büntetést egy radikális szervezet vezetője kapta, neki 22 évig kell börtönben maradnia.

2024. január 6., 19:19

Szerző:

Az amerikai szövetségi hatóságok a 2021. január 6-i zavargások – a Capitolium ostroma – harmadik évfordulóján, szombaton tartóztattak le három olyan embert, akit az eseményekben játszott törvényellenes szerepe miatt köröztek. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei Floridában, egy vidéki farmon találták meg a Pollock-testvérpárt és társukat, Joseph Hutchinsont. Jonathan Daniel Pollock ellen 2021-ben emeltek vádat egyebek között azért, mert erőszakosan lépett fel egy rendőrrel szemben a szövetégi parlament épületénél. A férfi nem jelent meg bírósági idézésre, és azóta keresték, 30 ezer dolláros nyomravezetői díjat tűztek ki a fejére. Testvére, Olivia Pollock, és Joseph Hutchinson tavaly óta volt szökésben, amikor elmulasztották a megjelenést a bíróságon.

A 2021. január 6-i súlyos incidensek után az Egyesült Államok történetének legkiterjedtebb nyomozati, ügyészi és bírósági eljárását indították el az igazságügyi hatóságok. Eddig 1230 vádemelés történt szövetségi bűncselekmény miatt, és még mintegy 80 ember kilétét próbálják megállapítani, aki a nyomozók szerint súlyosabb törvénysértést követett el a három évvel ezelőtti felvételek alapján.

Változatlanul folyik a nyomozás azok megtalálására, akik a zavargás idején csőbombákat helyeztek el mind a Demokrata, mind a Republikánus Párt országos szervezetének székházánál.

Az 1230 vádemelésből, eddig 750 esetben hozott ítéletet a bíróság, csaknem kétharmaduk esetében hosszabb-rövidebb letöltendő börtönbüntetést kiszabva. A vádlottak közül 730-an ismerték el bűnösségüket.

A legsúlyosabb ítéletet, 22 évi börtönt Enrique Tarriónak, a Proud Boys radikális szervezet vezetőjének ügyében mondta ki a bíróság, amely államellenes összeesküvésben találta bűnösnek. A rendkívül ritkán előforduló tényállással a zavargások megszervezőinek tartott két szervezet vezetőit vádolták meg.

2021. január 6-án, az Egyesült Államok fővárosában nagyszabású tüntetést tartottak a 2020. novemberi választások eredménye ellen tiltakozva, Donald Trump mellett, amelyen az akkor még hivatalban lévő elnök is felszólalt. A tüntetők egy része ezután megrohamozta a Capitoliumot, ahol a kongresszusi tagok Joe Biden demokrata jelölt választási győzelmének hivatalos megállapítására gyűltek össze. A zavargások során a tiltakozók összecsaptak a rendőrökkel, valamint erőszakkal behatoltak az épületbe, és ott károkat okoztak.

A történtek megítélése azóta politikai vita tárgya az Egyesült Államokban, egyesek zendülésnek minősítik a történteket. Donald Trump akkori elnök ellen, aki jelenleg a republikánusok legnépszerűbb politikusa és esélyes elnökjelöltje, vádeljárás indult, amelyben a kormányzathoz közel álló különleges ügyész azzal vádolta meg, hogy a zavargások okozta káoszt kihasználva próbálta akadályozni a hatalom átadásának folyamatát.

Donald Trumpot Colorado állam legfelsőbb bírósága – amelybe a demokrata párti kormányzó nevezte ki a tagokat – nemrég kizárta bármilyen közhivatal betöltésének lehetőségből, és Maine állam demokrata párti közigazgatási vezetője is így határozott annak a véleményének adva hangot, hogy a volt elnök bűnrészes a zendülésben. A döntések ellen Donald Trump jogászai fellebbeztek. A szövetségi Legfelsőbb Bíróság pénteken közölte, hogy gyorsított eljárásban vizsgálja felül a Colorado államban hozott határozatot, ami azt jelenti, hogy

Donald Trump indulásáról a 2024-es választáson az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma dönt majd.

Az előválasztásokra készülő republikánusok azzal vádolják a demokratákat, hogy a verseny szűkítésével meg akarják fosztani az amerikai embereket attól, hogy szabadon megválaszthassák, kit szeretnének az ország elnökeként látni.

(Kép forrása: Joseph Prezioso / AFP)

20:42

Az Ukrajna támogatásával kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek – jelentette ki Orbán Viktor kedden Prágában, a négy visegrádi ország kormányfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón, ahol a miniszterelnököt a találkozó előtt füttykoncerttel várták a tiltakozók.

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgy nevezett PFAS (poli- és perfluoralkil) vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.

„Meggyőződésünk, hogy Oroszország veresége nélkülözhetetlen Európa biztonságához és stabilitásához” – jelentette ki Emanuel Macron hétfőn a párizsi konferencián. A francia elnök kijelentette, hogy konszenzus született arról, hogy Ukrajnát olyan fegyverekkel kell támogatni, melyek képesek végzetes csapást mérni Oroszországra.

Hatalmas balhé volt Brüsszelben az EU mezőgazdasági politikája miatt. Belga, holland, francia és olasz termelők is részt vettek azon demonstráción, melyen Brüsszel utcáit gyakorlatilag elöntötte a trágya. Égtek a gumiabroncsok és a tüntetők a rendőrségi sorfalat is áttörték. 

Petr Fiala keddre kormányfői csúcstalálkozóra hívta meg visegrádi partnereit – Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnököt. A cseh miniszterelnök nem különösebben rajong Orbán Viktorért. A V4 -csúcstalálkozó központi témája Ukrajna támogatása.