80 éves, mégsem öreg
„A műsorok nem lesznek sem nagyon érdekesek, sem nagyon jók” – ezekkel a némileg kishitű szavakkal indította útjára John Reith, a BBC vezérigazgatója a rádió külföldre szóló adásait 1932 decemberében. Életrajz az idén 80 éves a BBC World Service-ről.
A rövidhullám technikai feltételei lehetőséget adtak olyan távoli országok elérésére, mint Kanada, Ausztrália, Új-Zéland vagy India, és a kezdetben angol nyelven sugárzó műsorok célja éppen ez volt.
Ám John Reith borongós jóslatát hamar megcáfolta az idő. Feltehetőleg ő sem sejtette még, hogy a BBC külföldre sugárzott adója pár év múlva, a II. világháború alatt hihetetlenül fontos szerepet fog betölteni, s így lesz ez később is a XX. század más fontos történelmi eseményei során.
Hat nappal az Empire Service indulása után megszólalt V. György király hagyományt teremtő karácsonyi üdvözlete, amely Reith naplófeljegyzése szerint „a BBC történelmének leglátványosabb sikere volt. A királyt az egész világon hallani lehetett, meglepően tisztán.”
A történelem viharaihoz rugalmasan alkalmazkodó BBC hamarosan, 1938-ban elindította idegen nyelvű – német, francia, olasz – adásait, 1939-ben pedig már lengyelül, románul és magyarul is hallani lehetett őket. A BBC elévülhetetlen érdemeket szerzett a II. világháborúban. 1940-ben a a náci Németországnak kapitulált Franciaország. A „Szabad Franciák” vezetője, Charles de Gaulle tábornok a BBC francia szekciójának stúdiójából szólt a népéhez. Ugyanebben az évben Overseas Servicesre változott a rádió neve és az idegen nyelveken sugárzott adások száma 34-re bővült, köztük albánul, izlandiul, portugálul, spanyolul és hindi nyelven is szolgáltattak. 1941-ben a brit kormány is egyre jobban érzékelte a rádió külföldi adásainak fontosságát, s ekkor már 1400 fő munkatárssal rendelkeztek. Az Overseas Service-nek otthont adó Broadcasting House egy német aknának köszönhetően felrobbant, így sürgősen költözni kellett, és néhány átmeneti szállás után a Fleet Streeten található Bush House-ban találtak szállást heti 30 fontért.
A németek által megszállt országok ellenállói értékes segítséget kaptak a BBC-től. „A kisasszony megsimogatta a kutyája orrát” vagy „A nyúl megitta az aperitifjét” – ilyen és ehhez hasonló kódolt üzenetekkel jelezték az antifasiszta ellenállóknak, ha indíthattak egy-egy műveletet vagy, hogy bizonyos személyek és dokumentumok biztonságban megérkeztek-e.
A II. világháború után és a vasfüggöny leeresztésével, a hidegháború kezdetével erősebb rádióállomást kellett bevetni, mivel a szovjetek folyamatosan zavarták a Kelet-Európába irányuló adásokat. 1956-ban a Szuezi krízis idején Anthony Eden miniszterelnök úgy vélte, hogy az arabul sugárzott műsoroknak kedvezően kell feltüntetniük a brit csapatokat, ám a BBC akkori vezérigazgatója, Ian Jacob annak ellenére ragaszkodott a pártatlan tudósításhoz, hogy a Külügyminisztérium 1 millió font megvonásával fenyegette. Az 1956-os magyar forradalomban, míg más nyugati adók arra céloztak, hogy „útban a segítség” a magyarok felé, a BBC nyíltan kimondta: a Nyugat csak erkölcsi támogatást nyújt, katonait nem. A forradalom leverése után az Angliába menekült magyarok kódolt üzeneteket küldhettek otthon maradt rokonaiknak a BBC-n keresztül.
1965-ben megjelent a tranzisztoros rádió, amely tovább bővítette a BBC lehetőségeit és ekkor ismét nevet változtatott és megkapta a ma is használatos BBC World Service nevet. Talán kevesen tudják, hogy az angol nyelv oktatására is figyelmet fordító BBC akaratlanul is milyen fontos szerepet töltött be a KGB – a szovjet titkosszolgálat – tisztjeinek képzésében. Oleg Gordievszkij, kettős ügynök visszaemlékezéseiből ismert, hogy– miután kigyomlálták belőle a szovjetellenes szövegeket – a BBC hallgatásával kezdődött a szovjet kémek angol oktatása. „Lehetetlen felbecsülni a BBC fontosságát a Szovjetunióban. A BBC olyan volt számunkra, mint egy egyetem.” – nyilatkozta az egykori szovjet kém.
A ’90-es évek kelet-európai rendszerváltásait követően lassan úgy döntöttek, nincs többé szükség a „keleti blokknak” szóló adásokra, így 2006-ban elhallgatott a magyar nyelvű műsor is. Bár ki tudja, vajon nem hamarkodták-e el ezt a döntést?
A BBC World Service változatlanul minden kiemelkedő, történelmi eseményről beszámol. A Falklandi háborúról, a berlini fal leomlásáról, az iraki és afganisztáni háborúkról, a szeptember 11-i New York-i terrortámadásról, egészen a napjainkban zajló „arab forradalomnak” nevezett eseményekig.
Idén – 71 év után – a BBC World Service visszaköltözik eredeti otthonába, a Broadcasting House-ba, s annak ultramodern hírszerkesztőségébe, ahol együtt lehet a BBC-család többi tagjával. Rugalmasságát, alkalmazkodóképességét változatlanul megtartotta, így ma már neten, iPlayeren és twitteren is elérhető. Anyagi függetlenségét az előfizetői díjak és a BBC más csatornái által gyártott műsorok, filmek eladásából származó bevételek biztosítják.
80 éves, de mégsem öreg. Happy Birthday!