Zsidóznak az új Nemzeti Alaptantervben is
Szinte egy napon derült ki az egri önkormányzat „büdöszsidózása” és az, hogy a készülő új Nemzeti Alaptantervben (NAT) nevesítve szerepel egy bizonyos Szabó Dezső, aki magyar fajiság és antiszemitizmus leginkább magával ragadó, e gondolatokat igen hatásosan előadó-feldolgozó és a köztudatba átvinni képes „apostola” volt.
Van abban valami ironikus, hogy párhuzamosan derül ki az egri önkormányzat „büdöszsidózása” és az, hogy a készülő (és minden bizonnyal hatályba is lépő) új Nemzeti Alaptantervben (NAT) nevesítve szerepel egy bizonyos Szabó Dezső. Hogy ki is ő? Sokaknak ez a név semmit sem mond: írói életműve „minimum elavult”, a XX. század elejétől a negyvenes évekig tartó pályája során született írásai mára lábjegyzetté váltak…1 De akkor mégis miért „kodifikálják” Hoffmannék őt? Mit tud ez a fickó? - teszi fel a kérdéseket egy blogger.
A válasz egyszerű: Szabó Dezső volt a magyar fajiság és antiszemitizmus leginkább magával ragadó, e gondolatokat igen hatásosan előadó-feldolgozó és a köztudatba átvinni képes „apostola” - írja a
Progresszívblog szerzője."Legnagyobb hatású regénye az 1919-ben megjelent Az elsodort falu – gondolom, ez lesz a kötelező olvasmány is tőle. Amit a tiszaeszlári per „bűnvádi eszközökkel” próbált elérni, azt tette irodalmi eszközökkel Szabó: a zsidóságot a magyarság végzeteként állította be" - áll az írásban.
A szerző szerint "Sok minden van Az elsodort faluban – és Szabó életművében is: parasztromantika - számára a magyar egyenlő volt a paraszttal és a magyarság „természetes állapota” a falu „örök” hűbéri rendje, amit a zsidók (és a németség) képében a falura és általában a magyarságra törő kapitalizmus és/vagy szocializmus zavart meg, tett tönkre.(...) Szabó tagadta a demokráciát is: nem tudott vele mit kezdeni, nem értette azt és nem fogta fel annak társadalmi hasznát sem. Az ő ideálja a bezárkózó-kirekesztő totalitárius állam volt. (Ugyanakkor – magyar fajvédőként – elutasította a német nácizmust, majd élete végén a magyarországi nyilas terrort is – ám magát a fajvédő magyar fasiszta ideológiát nem.)
Mit fog tapasztalatként, szellemi útravalóként leszűrni Szabóból a mai tizenéves tanuló, akinek a Szabónál leírt világ, a századforduló és a ’20-as-’30-as évek (falusi) Magyarországa sokkal távolibb és idegenebb világ, mint a Csillagok háborúja „messzi-messzi galaxisa”? A mai tizenéves semmit sem fog érteni-megjegyezni a 80-100 évvel ezelőtti világ dolgaiból, mivel azok közül a mai életben semmivel sem találkozik – egyet kivéve: az antiszemitizmust! Rátalál Szabónál a magyarság „balsorsának” egyfajta magyarázatára: „Hát persze, a kapitalizmus és a zsidók!” – és már rohan is a Jobbikba!"
