Wanted: Parlagfű

Ha az érett mag a földbe kerül, akkor akár 10-15 évig is megtartja csíraképességét, és hosszú időre fertőzi a talajt. Pollenallergia minden országban van, csak nem mindegy milyen, mert nagy különbség van az allergének közt. Ebből a szempontból a legveszélyesebb gyom a parlagfű.

Hosszú ideje ismert tény, hogy a levegő szennyezettsége felerősíti a pollen hatását. Így a kipufogógázok szennyező anyaga rátapad a pollen felületére és agresszívabbá, allergénebbé teszi azáltal, hogy a pollenszemcse felszínén kialakuló lerakódás gerjeszti a parlagfű allergén-termelését, ami fokozottan ingerli a nyálkahártyát.

„Érdekes, hogy a kipufogógázok okozta környezetszennyezés a növények számára is stresszhelyzetet jelent, így több olyan anyagot termelnek, amelyek az embernél az IgE antitestek válaszát váltják ki. Kimutatták például, hogy ilyen módon a nyírfáknak nemcsak a pollenszemcséin, hanem a levelei felületén is keletkeznek allergének” – írta Lukács András a Levegő Munkacsoport tanulmányában, 2003-ban.

Földrajzi adottságaink is közre játszanak abban, hogy ez a gyomnövény ennyire jól érzi magát hazánkban. A homokos talaj, a kontinentális síksági klíma, a megfelelő napsütés és csapadék, az árvizes területek is kedveznek az elterjedésének. Európában mindenhol nagy hangsúlyt helyeznek az irtására, és miután a legfertőzöttebb terület nálunk található, a szomszédos országok, főleg Ausztria, ahol a fertőzés nem számottevő, tőlünk várják a megoldást.

Megoldás, módszer, kidolgozott kutatási projektek, jogszabályok vannak, csak ezek alkalmazása, végrehajtása hiányzik. A fertőzött területek 99%-a „észrevétlen” marad, a közérdekű védekezés pedig ritkaságszámba megy.

2003-ban országgyűlési határozatot hoztak, ami meghatározta a módszereket, a minisztériumok együttműködését, valamint az erre fordítandó pénz elosztását. 2004-től kiemelt alapként lehetett kezelni, és lehetőség nyílt arra, hogy az emberek a személyi jövedelmük 1%-át felajánlhassák erre a célra. 2006-ban ezt a határozatot érvénytelenítették, a növényvédelemhez került, és növényvédelmi törvényekkel szabályozták. Amíg a határozat életben volt, nagyobb volt a végrehajtási kedv, és akkor látszott, hogy megindult a parlagfűmentesítési folyamat.

Intézmények százai, tudományos kutatóintézetek és civil szervezetek foglalkoznak ezzel, de ahhoz képest, hogy 2004–óta 10 milliárdokat költöttek parlagfű-mentesítésre – és akkor még nem számoltuk a bírságokat–-, növekedett a pollenkoncentráció.

– Az irtásra fordítható 1 % jövedelemadó megszüntetése mennyire befolyásolja kedvezőtlenül az irtást? – kérdeztem dr. Juhászné Halász Juditot, a szakértői és koordinálói feladatokat is ellátó Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület vezetőjét.

– Leszögeznénk, hogy csak a kiemelt közcélú alapról van szó, a civil szervezeteken keresztül továbbra is lehet a parlagfűirtást támogatni. Az, hogy kiemelt közcélú alap a pénzét rosszul költik el, vagy a következő évben nem kapnak, az eredmény szempontjából ugyanaz. A lényeg, hogy az elköltés és hatékony felhasználás nem ugyanaz. A rendelkezésre álló 1 milliárd forint egyfelől sok, de ugyanakkor nagyon kevés. 100 milliót szántak az ország helikopteres feltérképezésére, ami szerintem fölösleges, mert ezzel csak nagy, egybefüggő területek látjuk, de azt eddig is tudtuk hol vannak.

– Úgy tűnik, pénz van, akkor mi jelenti a legnagyobb akadályt?

– Vagy a végrehajtás, vagy a jogszabályi háttér nem működik megfelelően. Mi már leírtuk és eljuttattuk az illetékeseknek, hogy mit szeretnénk, mit látunk hatékony megoldásnak. Az idő viszont ellenünk dolgozik, és a kormányzat, a minisztérium részéről csak azt tudjuk, még mindig kialakulóban van az irány. Már tavaly kértük, hogy nevezzenek ki egy olyan felelős személyt, aki lobbi érdekek figyelembevétele nélkül, tudatosan, elképzelések, és ismeretek birtokában koordinálja a munkát, és kellő politikai/jogi felhatalmazással rendelkezik, hogy a döntéseket azonnal meghozza. 2010-ben semmi eredmény nem született, és még csak elképzelések sem fogalmazódtak meg a probléma kezelésére. Átfogó stratégia, „hogyan igen” helyett a „miért nem” gondolat került előtérbe. Néha az az érzésünk, hogy egy, az agrártámogatásokkal megsegített, „parlagfüves” mezőgazdasági termeléssel együtt élő, megújulásra és össztársadalmi szempontok figyelembevételére képtelen lobbi hátráltatja a mindenkori kormányzat cselekvését.

Korábbi években létrejött "Allergia és parlagfű" témában szakmai Kerekasztal működött, amely az új országgyűlésben a Fenntartható fejlődés bizottsága keretében a jövőben is tovább működik. A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesületet a Bizottság a kerekasztal szakmai munkájának a koordinálására kérte fel. A kerekasztal legutóbbi ülésére eljuttatták azt a hosszútávú stratégiát, ami mentén parlagfűmentesíteni lehetne az országot. Az idő sürget, 5-10 cm magasan már megjelent parlagfű.

– A kerekasztal tagjai, és rajtuk keresztül mi is látjuk, mit kellene tenni, de még nincs minisztérium által elfogadott stratégia. A Kerekasztal is próbál koordinálni, tanácsot adni az illetékesek, a minisztériumok felé, akiknek ebben döntés joga van. Egyik oldalról tanácsot kérnek, de ugyanakkor valamilyen szinten civilek vagyunk – ez egy folyamatos harc. Nem kötelező de betartható az ajánlásunk.

A

Parlagfűmentes Magyarországért Egyesületbelterületeken gyomtalanítási nap bevezetését tervezi mindenütt az országban német mintára, ami ott ugyanolyan környezetvédelmi nap, mint a többi. Kevesen tudják, hogy a legtöbb allergiás leginkább a belvárosi területeken van, annak ellenére, hogy itt a legkevesebb a parlagfű. Sajnos az a kevés éppen elég ahhoz, hogy a kipufogógázok szennyező anyagaival a szervezetbe kerülve allergiás reakciót indíthassanak el. Ezért nagy szükség van kampányokra, hogy az emberek felismerjék a növényt, és tudják, mit kell tenni. Az egyesület június 1-től minden hétvégén sajtóbejárást és gyomtalanítást fog kezdeményezni. Várják a zöldvonalon (06 80 204355) a bejelentéseket. Ezzel az egyszerű akcióval a lakosság tudatát szeretnék átformálni, és az utca emberét bevonni a munkába annak érdekében, hogy amerre járnak és látják a parlagfüvet, azt húzzák ki, ne menjenek el mellette érdektelenül. Azt is tudni kell, mikor lehet irtani, mert amikor már virágzik, jobb védőmaszkkal megközelíteni, különben kitesszük magunkat annak, hogy kialakul az allergia. Tapasztalataik szerint a lakosság mindenütt segítőkész, azonban sok esetben nem ismeri fel ezt a súlyosan allergén növényt. Ahol kampányt folytattak, ott sikerült eltüntetni a parlagfüvet. Ez nagyon hatékony módszer.

– Mik a tapasztalatok a bejelentésekről? Hatékonyan segíti az önök munkáját?

– A hatóságok a bejelentett állományt megnézhetik, de ez nem kötelező, ezért is kellene a jelenlegi törvényen változtatni. Az lenne a lényeg, hogy felismerjék, és kiirtsák. Akár közmunkában is. Sajnos sokan nem mernek hivatalos helyhez fordulni, és a nevüket adni, így gyakran mi továbbítjuk az adatokat külterületen az első szemrevételező hatóságnak, a Földhivatalnak, belterületen a jegyzőnek. Mivel a múltban nagyon sok téves bejelentés érkezett, az idén csak fényképes bejelentéséket tudunk elfogadni.

– Kiket lehet még bevonni a feltérképezésbe?

– Számításaink szerint 200-300 szezonális munkaerő kellene az ország teljes feltérképezéshez. Ez kistérségenként mindössze 1 térképet olvasni tudó megbízottat jelent. Ehhez a tavalyi SzJA felajánlásokból az anyagi fedezet is meglenne, tehát nagyon kis befektetéssel nagyon nagy gazdasági és közjóléti eredményt lehetne elérni. Javaslataink között szerepelnek továbbá a közterületfenntartók, akik a rendet, a gépkocsik parkolását ellenőrzik, s akik gyorsan kiképezhetők lennének arra is, hogy ahol parlagfüvet látnak, lefényképezzék, és hivatalosan jelentsék. Esetleg kaphatnának olyan jogosítványt, hogy a pontos cím megjelölésével, és a fénykép dokumentációval azonnal ki lehetne a tulajdonos ellen a szabálysértési bírságot vetni. Most, azonnal hozzá kellene kezdeni a földhivataloknak és az önkormányzatoknak a bel és külterületen az információs-kampányhoz, mert a virágzás előtt, az allergia megelőzésének a fázisában lehetne a legtöbbet tenni a betegség kialakulása ellen, melyben jelentős segítséget nyújthatnának a közfoglalkoztatási programban résztvevők is. Konkrét cél: a parlagfűpollen mennyiségének drasztikus visszaszorítása – 2011-ben minimum 50%-os csökkenés elérése.

– Ha érvényes a matematika, akkor a megbetegedések száma is felére csökkenne?

– Az új megbetegedések száma visszaesne, és az allergiások számára is megrövidülne a tünetes időszak. 2,5-3 millió allergiás beteg van hazánkban, és nincs talpalatnyi hely, ahova az országot elöntő parlagfű-pollen elől menekülni lehetne. Egész Európában Magyarországon legborzalmasabb a helyzet. 20-24 milliárd Ft értékben kénytelenek a betegek gyógyszereket szedni, az orvosi ellátás, táppénz 40 milliárd Ft körüli összeget tesz ki. A pollenkoncentráció heteken keresztül az orvosi 30db/m3 irányszám helyett 100-1000 db/m3 közötti érték, a 600-800 db/m3 pollenkoncentráció „teljesen természetes” Ismert, hogy az allergiások életminősége, életkilátása messze nem azonos egészséges társaikéval. Allergia vonatkozásában a parlagfű pollenje a „jéghegy csúcsa. Felelős, átgondolt kormányzati segítség helyett már évek óta koncepciótlan sodródás van, cselekvő gondolkozás helyett szólamokkal harcolnak a parlagfű ellen.