Vörösiszap katasztrófa: a mai napig nincs válasz a tragédia okára

Egy tyúkól ajtajába kapaszkodva sodródott a vörös árral egy idős ember Kolontárról Devecserig öt évvel ezelőtt, október 4-én a magyar történelem legsúlyobb ipari katasztrófája következményeként. Ő volt a vörösiszap tragédia tíz halálos áldozatának az egyike.

2015. október 4., 12:03

Az idős ember testét nyakig borította a maró, életveszélyes folyadék, amiből még élve segítették ki a tűzoltók az öt évvel ezelőtti katasztrófa helyszínén ma álló emléképületben bemutatott állandó kiállítás videófelvétele szerint. A férfi később a kórházban halt meg, a megdöbbentő videofelvételt készítő operatőr hat hónapos kórházi kezelésre szorult. A helyiek közül sokan a mai napig nem szívesen beszélnek a történtekről.

Kolontáron 9 ember, a lakosság 1%-a az éltetét vesztette tragédia miatt, ezt nagyon sokáig tart majd feldolgoznia az egész közösségnek – mondta Tili Károly polgármester, aki a tragédia idején is a falu első embere volt.

Kolontárt 4 perc alatt öntötte el a kora délutáni órákban bekövetkezett gátszakadás miatt kiömlő vörösiszap, így nem volt idő a menekülésre. Sokan azt mondják, a tragédiához egy kevés szerencse is járult, mert ha éjszaka történt volna a baleset, tízszer ennyien is az életüket veszthették volna.

Devecsert 4-5 órával később érte el a hömpölygő vörösiszap, sokan éppen ebédeltek otthon, amikor robajt hallottak, s elöntötte az udvarukat a folyadék. Mire észbe kaptak, belökte a folyadék az ajtót, s menekülniük kellett a padlásra, az emeletre, ahova lehetett. Sokan segítettek az elsodort vagy a házukban rekedt embereknek, de ekkor még nem tudták mennyire maró hatású, milyen veszélyes a lúgos folyadék.

A tragédia eseményeit bemutató kiállítóhely vezetője arról beszélt a 168 órának: “órákig tombolt a vörös ár Devecseren”, az ott lakók között senki nem volt, aki ne lett volna valamilyen formában érintett, még akkor is, ha a saját háza éppen nem esett áldozatul. Ő azt mesélte: a kislánya akkor egy hónapja kezdte az általános iskolát. A tragédia napján az iskola udvarára is befolyó vörösiszap miatt rendőrök ürítették ki az épületet. A kislány az eset után hónapokig félt éjszaka, az iskolában nem evett, sokszor rosszul lett.

Devecseren az is gond volt, hogy akik korábban a vörös folyadék egy részét felvevő folyóhoz siettek, először azt hitték, nem lesz nagyobb baj, mivel a víz szintje akkor még nem emelkedett, ezért hazamentek. 10-15 perccel később azonban bekövetkezett a baj: a patak kiöntött a medréből. Egy szemtanú arról beszélt a 168 Órának. “ volt, akinek két méteres lével kellett megküzdenie”.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint a balesetnek 10 halálos áldozata volt (őket az iszapáradat sodorta el a katasztrófa első perceiben), és majdnem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, közülük 120-an kórházba kerültek. Amikor a 10 tározó egyikének a fala átszakadt, több mint egymillió köbméter vörösiszap ömlött ki. A veszélyes anyag 1,017 hektár mezőgazdasági területet borított el. A mentés során nyolc tűzoltó, nyolc rendőr és egy katona szenvedett első és másodfokú sérüléseket, illetve légúti károsodást. A vörösiszap által elöntött Kolontáron, Devecseren, Somlóvásárhelyen a károsultak száma 731 fő volt, 360 ingatlan sérült, ebből 306 annyira, hogy le kellett bontani. A tragédiát követően 111 új ház épült, és 129 használt házat vettek a lakóhelyüket elvesztő emberek részére, 72 család pénzbeli kompenzációt kért a házáért.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) 2010. október 12. és 2011 június 30. között állami felügyelet alá került. Az ügyben most is tart a büntetőper.

A tragédia helyszínén felállított emlékhelyeken koszorúzással emlékezett Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Európai Parlamenti képviselője az Európai Parlament alelnökével és Kolontár valamint Devecser mostani és korábbi polgármesterével, és az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjével együtt.

Jávor kijelentette: a mai napig nincs válasz, hogy pontosan miért történt a tragédia. A képviselő a feltételezett okok között sorolta a túltöltött tározókat, a szeles időjárást, a 40-es években építeni kezdett tározók tervezési hibáit, a geológiai problémákat, illetve
a szabályozási hiányosságokat. Szerinte ugyanis nem megfelelően alkalmazta Magyararoszág a bányászati és hulladékkezelési uniós irányelvet, így a bányászati hatóság nem volt kijelölve gyár ellenőrző szerveként, így ez a hatóság nem is ellenőrizte a tározókat.

A képviselő szerint súlyos hibát vétett az (akkori nevén) Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség azzal, hogy a tározók statikai állapotát nem vizsgálta a tragédiát nem sokkal megelőző ellenőrzéskor, hanem csak a szivárgás mértékét elenőrizték. (A szivárgásról a helyiek egy része is tudott, de ők azt gondolták nincs nagyobb baj, mert úgy tudták, többnyire szilárd anyag van a tározókban. Arról nem volt információjuk, hogy a lúgos folyadék kivonását a magas költségek miatt évekkel korábban abbahagyta a cég.)

Jávor Benedek azt állítja: további súlyos felelőtlenség volt a vörösiszap és lúg együttes tározásának engedélyezése úgy, hogy azt nem sorolta a hatóság a veszélyes hulladék kategóriába. Márpedig a 13,5-ös PH-érék ezt szükségessé tette volna – mondta a képviselő, aki külön kiemelte: a katasztrófavédelem, a tűzoltók kiemelkedően végezték a dolgukat a tragédia helyszínén.

A kolontári tragédia áldozatainak családjai a balesetet okozó MAL Zrt-től vagy az államtól külön kártérítést nem kaptak, a cég a temetés költségeit fedezte. Az elhunytak hozzátartozói magánadományból kaptak egymillió forintot. Az érintett települések lakói az ország által összeadott kétmilliárd forintos kárenyhítő alapból fejenként 160 ezer forint, a sérülteknek ezen felül plusz 100 ezer forint járt. A pénz 70 %-át a településekben közösségi fejlesztésekre költötték(szennyvíz, utak, sportlétesítmények, stb.), 30%-át pedig kártérítések formájában fizették ki az érintetteknek. A helyszíni kármentés 40 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A károkozó cégnek összesen tízmilliós értékben volt feleősségbiztosítása, márpedig a MAL Zrt. éves árbevétele a tragédiát megelőző években 30 milliárd forint körül mozgott (igaz, veszteséges volt a vállalat az Opten céginformációs rendszer adatai szerint).

Épp ezért tartaná szükségesnek valamiféle felelősségbiztosítási rendszer és egy garancia alap uniós szinten kötelező bevezetését Jávor Benedek, aki szerint így garantálható lenne, hogy ne az adófizetők, hanem a károkozók fizessék meg az általuk okozott károkat. Erről a jövő héten tárgyal az Európai Parlament.

Korábbi cikkünk a témában itt olvasható.)