Vízi háború Pécsett
A közelmúltban új polgármestert kapott önkormányzat úgy döntött: felmondja szerződését a Pécsi Vízmű Zrt.-vel, és a frissen létrehozott, százszázalékos önkormányzati tulajdonú vállalat, a Tettye Forrásház Zrt. kezébe adja az üzemeltetést. A Pécsi Vízmű pedig „visszafoglalta” ügyfélszolgálatát a Tettyétől. És kitört a mecseki vihar – nem épp kanálnyi vízben. LAMPÉ ÁGNES írása.
Még 1995-ben tizenkét tulajdonos – tíz kistelepülés, Pécs város, valamint a francia Suez cég magyarországi képviselete – létrehozta a Pécsi Vízművet. Harminc évre szerződtek. A vállalkozás minden településsel külön megállapodást írt alá, Péccsel 25 évre szóló üzemeltetési szerződés köttetett.
Aztán a minap Pécs önkormányzata felmondta a kontraktust, és saját cégére, a Tettye Zrt.-re bízta az üzemeltetést. A csere nem ment zökkenőmentesen. Mivel a régi cég kisebbségi francia tulajdonosát képviselő Suez Kft. nem fogadta el a döntést, az újak őrző-védők segítségével, némi dulakodás kíséretében a korábbi vezetést kitiltották az épületből.
– Olyan, mint amikor egy válóperben elkezdik csavargatni a közös gyerek kezét. Itt mi vagyunk a gyerek – érzékelteti a helyzetet Nyirati István, a Pécsi Vízmű „régi” vezérigazgatója. – Október ötödikén hajnali három órakor hatalomátvétel történt. Biztonsági őrök jelentek meg a Pécsi Vízműnél egy ügyvéddel és egy cég vezetőjével. Hoztak egy, a polgármester által aláírt levelet. Ebben Páva úr azonnali hatálylyal felmondja az őrző-védő cég szerződését, és felszólítja: feladatát adja át az ott megjelent másiknak. Mire odaértem, az új szolgálat már birtokon belül volt – emlékszik vissza Nyirati István. – Ott volt egy rendőr is, kértem, értelmezze a papírokat, mire azt válaszolta, ő nem jogász. Javasoltam, vegyen fel jegyzőkönyvet, arra azt mondta, nem titkárnő. Hajnali fél négykor felhívtam a rendőrkapitány urat, aki közölte, a szolgálatban lévők tudják a dolgukat, másnap megnézi a jelentést. Később panaszt tettem az eljárás ellen.
Kiszorítósdi
Nagy Csaba, Pécs fideszes alpolgármestere mást lát a történetből.
– Még az előző, MSZP-s városvezetés bízott meg egy ügyvédi irodát, hogy képviselje a várost a Pécsi Vízművel kapcsolatos tulajdonosi viszonyok rendezésében. De a város olyan megoldást körvonalazott, amelyet a vízmű suezes tulajdonosai vitattak. Háborús állapotok alakultak ki közöttük. Az akkori pécsi holding ugyanis pályázatot írt ki az önkormányzati tulajdon egy részének piaci értékesítéséről, így próbálva kiszorítani a üzletből a franciákat. Ezután következett egy csendesebb időszak, majd Tasnádi Péter halála után a májusi választás. Az új polgármester, Páva Zsolt teljes és objektív képet szeretett volna kapni, ezért a vízmű átvilágításával bízta meg ugyanazt az ügyvédi irodát. Ebből kiderült: 2002-ben létrehoztak egy gazdasági társaságot, majd 17 céget pakoltak a vízmű mögé. Furcsa tranzakciók zajlottak. Egyebek mellett 30 millió forintért 6 százalékos tulajdonrészt vásároltak a Komló Vízben, vagy 50 millióért létrehoztak egy kft.-t, amelyben semmit nem csinálnak. Az új cégeket több száz milliós hitelből finanszírozták. Bár a franciák menedzsmentjogokat kaptak, a szerződésben piacbővülésről szó sem volt. Főleg nem arról, hogy a Suez a pécsiek által befizetett vízdíjból építse a vállalatbirodalmát.
270 ezer ember vize
Így Pécs közgyűlése szeptember 10-én határozatot hozott, amelyben szeptember 30-i hatállyal felmondta szerződését a Pécsi Vízművel.
– A Suez magyarországi képviselete tájékoztatásunkra érdemben nem reagált, el sem jött a megbeszélésre. Lehetetlen viselkedés. Mit gondoltak? Hogy a város ellenében üzemeltethetik a vízművet? Egész egyszerűen nem vettek tudomást a többségi tulajdonos döntéséről – mondja az alpolgármester.
A jobb- és a baloldal által egyként megszavazott privatizáció még 1995-ben zajlott, amikor szintén Páva Zsolt volt a polgármester. Most, 2009-ben szintén egységesen, és szintén Páva Zsolt kezdeményezésére szavaztak a visszavételről. Mindezt úgy, hogy a polgármesternek nincs többsége a 40 fős testületben.
– A szerződés szerint jogunk volt felmondani a megállapodást. Ők viszont megsértődtek – állítja Nagy Csaba.
Az alpolgármester arra céloz, hogy Nyirati úr, a régi vízvezér a „foglalás” utáni napon a sajtó nyilvánossága előtt próbált embereivel bejutni az épületbe.
– Egyetlen aktusra léphettem volna be: ha a munkabéreket átutalom. De egy olyan informatikai rendszeren, amelyet nem én ellenőrzök, ezt nem tehettem, adatvédelmi szempontból. Azóta sem utaltunk – mondja Nyirati. – A dolgozókat arra kértem, mindenki menjen a munkahelyére, de amíg el nem dől a vita, csak azok végezhetnek munkát, akik a vízellátás és a szennyvízelvezetés biztonságáért felelnek. A készenléti szolgálat félszáz embert érint. Az érdekképviseletek úgy döntöttek, nem foglalnak állást a vitában, de elismerik a munkáltatói jogutódlást. Így minden dolgozó eldönti, köt-e új munkaszerződést az új céggel.
A Tettye felajánlotta: aki szerződik velük, az rögtön megkapja a pénzét, és ezt a város állja. Nyirati úr hozzáteszi: ők is fizetnének, ha Páváék nem lehetetlenítették volna el őket.
– Amikor a bankok meghallották a hírt, hogy az önkormányzat erőszakkal elfoglalta a Pécsi Vízművet, az egyik aggodalmában, hogy miként térül meg a hitele, a Pécsi Vízmű cégcsoport valamennyi, azaz 17 cég bankszámláit blokkolta.
S hogy honnan a sok vállalkozás?
– 15 település van összekötve a pécsi hálózattal. 22 másik vízellátását közvetlenül üzemeltetjük. Ezenfelül 50 települését leányvállalatokon keresztül. Az ügy így 270 ezer embert érint. De az egyik tulajdonos bankgaranciával mögénk áll, így hamarosan felszabadítjuk a számlákon lévő egymilliárdot, és azonnal fizetünk – állítja Nyirati.