Vezérkari főnök: emelni kell a Magyar Honvédség harckészültségét

Böröndi Gábor altábornagy, egy hete kinevezett vezérkari főnök az ukrajnai háborúval kapcsolatosan azt mondta, hogy Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig – tette hozzá.

„Egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni”, ugyanakkor minden folyamatnak a békeirányába kell mutatnia.

Böröndi Gábor kijelentette: az orosz-ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. „A magyar katonák kiemelkedően helyt álltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz-ukrán háborúban, még nem jelentek meg” – folytatta az altábornagy. Szerinte bizonyos szempontból megkopott ez a tudás. A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni, a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére – közölte a vezérkar főnöke.

Kitért arra, hogy amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről, azt sokan félreértették, nem arra gondolt, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül. Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha tovább eszkalálódik a helyzet, abban senki sem nyer.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése, akiknek a legjobb kiképzést kell kapniuk. Ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre. Valamint a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a vezérkari főnök a háborús eszkalációról azt mondta, ha nem is érint minket közvetlenül a Magyar Honvédségnek akkor is fel kell készülnie a biztonsági kihívsokra.

„Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében”

– hangsúlyozta Böröndi Gábor.

Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz-ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani. Kiemelte, hogy az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret. Vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni „a drónkultúrát” –közölte a vezérkar főnöke.

Azt mondta, a peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából. Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert ami már a határhoz érkezett, arra a reagálási idő csökken – magyarázta, hozzáfűzve, a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő előrelátást biztosít.

(Kiemelt képünkön: Balogh László polgármester átadja a csapatzászlót Böröndi Gábor altábornagynak, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettesének a nagykanizsai katonai toborzópont átadásán. Fotó: MTI/Varga György.)