Vérvizsgálat a háziorvosnál: pozitívak a tapasztalatok

Nyugat-Európában bevett gyakorlat, hogy a háziorvosok vesznek vért és végzik el az alapvető laborvizsgálatokat. Magyarország mögöttük kullog. Pedig az alapfeltételek adottak. A magyar gyártású készülékek rendelkezésre állnak, a kormányzat pénzzel is támogatja, a betegek pedig nagy örömmel fogadják, hogy nem kell bemenniük a központi laborba. Akkor miért nem vált a módszer tömegessé? Leginkább a háziorvosok miatt. Kevés a pénz és az energia – állítják. Pedig azok a kollégáik, akik már maguk végzik a vérvizsgálatokat, épp az ellenkezőjét mondták lapunknak.

2016. október 24., 15:18

Az orvos nem postás!

Dr. Jovi Károly a Dombóvár melletti 1200 fős Ozorán háziorvos, de több környékbeli település is hozzá tartozik.  Azt mondja: számára minőségi változást hozott a vérdiagnosztikai berendezés. Bár csak néhány hete használja, tapasztalatai nagyon pozitívak.

„A véralvadásmérő készülék alapvetően változtatta meg az eddigi gyakorlatot. Egyfajta postás voltam, aki továbbküldte a betegektől levett vérmintákat – vagy magukat a betegeket – a központi laborba Dombóvárra. A készülék alkalmazásával ez a helyzet megváltozott. Az ujjbegyből vett egy cseppnyi vérmintából perceken belül kész a diagnózis."

Hogy mi a jelenlegi gyakorlat? Meglehetősen abszurd. Először az asszisztens leveszi a vért a háziorvosi rendelőben. Innen a vérmintákat átviszik az önkormányzat épületébe. Itt várja a sorát, azaz a szállítást. A vért innen először a 10 kilométerre lévő Pincehelyre küldik. Ott gyűjtik egybe a környező településekről érkező vérmintákat, amelyeket aztán elvisznek a Dombóvári laborba. Az eredmény pedig két nap múlva, pénteken érkezik.

Ráadásul csak szerdánként, és csak meghatározott számú vérmintát küldhet be Jovi doktor a hozzá tartozó településekről. A nagyobbakból többet, a kisebbekből kevesebbet. Ozoráról konkrétan 15-öt. Mintha egy falu lélekszámán múlna, hogy adott héten hány betegnek van szüksége vérvizsgálatra.

A kvóta oka: nincs elég reagens anyag a vizsgálatokhoz a dombóvári központi laborban.

Vagyis a két nappal korábbi állapot alapján kellene meghatározni, hogy adott pillanatban milyen gyógyszerre és mekkora dózisra van szüksége a betegnek.

„A z általam használt készülék épp arra szolgál, hogy a frissen operált, vagy balesetből lábadozó betegnél biztos diagnózist tudjunk felállítani, azonnal be tudjuk állítani a véralvadás-szintet (PT-INR) megfelelő vérhígító gyógyszerrel a trombózis elkerülése érdekében. Két nap alatt ugyanis jelentősen változtathat a beteg állapota. Így fennáll a veszélye, hogy a véranalízis eredménye már nem a valóságot tükrözi, a gyógyszeradagolás téves premisszán alapul."

Egyebek mellett ezt a problémát is megoldaná, ha a háziorvosok egységesen hozzájuthatnának a diagnosztikai készülékekhez.

A svájci modell

Dr Kiss Ferenc Biharugrán háziorvos és meggyőződéses híve a véralvadásmérő készüléknek. Szerinte a magánpraxisokban immár nélkülözhetetlen a saját diagnosztika. Úgy véli, a  készülék ára, illetve a központi laboroktól való távolság miatt elsősorban a vidéki praxisközösségekben lehet a diagnosztikai készülékeknek létjogosultsága. Ő egyébként is a svájci modellt, a praxisközösségeket pártolja, amikor különböző szakorvosok állnak össze egy-egy körzetben és több települést közösen látnak el. (A kormányzat tervei szerint egy-egy praxisközösségbe 6 háziorvos 6 nővérrel kerülne.)

Ebben a konstrukcióban a vizsgálattal kapcsolatos adminisztrációs és anyagi terhek is megoszlanak. Hatékonyabban lehet alkalmazni a készüléket, ha helyben végzik el a vérvizsgálatok egy részét, például a PT-INR-t. Így – a módszer szakmai okain túl – csökkenteni lehet a kórházak leterheltségét, rövidülnek a betegutak, nincsen időpazarlás.

diagon2-300x218Csupa jó tapasztalata van. Azt mondja, a készülék funkcionális, használata egyszerű, de ami a legfontosabb: olyan szolgáltatás, ami megkönnyíti a betegek életét. A legnagyobb segítség persze az lenne, ha az állam támogatná e készülékek alkalmazását, illetve teljes egészében fedeznék a készülék használatát a háziorvosi praxisokban.

Kiss doktor szerint a körzeti orvosoknál elvégzett laborvizsgálat tökéletesen illik abba a koncepcióba, amelynek célja, hogy a beteg kerüljön az ellátás középpontjába, a személyre szabott medicina logikája jusson érvényre.  Ráadásul ez javíthatja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőséget a legrászorultabbak körében.

A téma kapcsán megkerestük az EMMI-t, ahol azt közölték: a lakóhely közelében elérhető ellátások és szolgáltatások kibővítése, ezáltal a betegutak lerövidítése és ennek központi támogatása az egészségügyi kormányzat egyik alapvető célja.

A jövő - talán - elkezdődött. Néhány háziorvosi rendelőben már biztosan.