Veronai busztragédia: Nem követett el foglalkozási szabályszegést a sofőr háziorvosa a most elkészült szakvélemény szerint
Nem talált foglalkozási szabályszegést a veronai busztragédiában érintett sofőr meggyanúsított háziorvosa ügyében az igazságügyi orvosi szakvélemény, az anyagot a közelmúltban készítette el az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület – értesült a 168 Óra.
A mai napig V. J. háziorvosa az egyetlen, akit Magyarországon meggyanúsítottak a 2017. január 20-án történt tragédia kapcsán: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vonná felelősségre, mert tudott az autóbuszvezető alvászavaráról, mégsem végezte el soron kívül a férfi egészségügyi alkalmassági vizsgálatát.
Az igazságügyi szakértői testület által készített, bő harminc oldalas szakvélemény azonban azt állapította meg,
ez nem is volt dolga V. J. háziorvosának.
Ugyanis, mint írják, a súlyos alvási apnoéban szenvedő sofőr kezelése már elindult, amikor 2016 januárjában először bejelentkezett a háziorvoshoz. Tájékoztatta a doktort, hogy kivizsgálása folyamatban van a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai Központjában. A vizsgálat idejére
a háziorvos nem csak arra kérte a hivatásos sofőrt, hogy tartózkodjon a vezetéstől, hanem táppénzes állományba vette.
Erről itt írtunk korábban:
Az alváscentrumban a kivizsgálás során V. J. számára légzéssegítő készülék használatát írták elő. A szomnológus szakvéleménye igazolta – tér ki rá a szakvélemény –, hogy a készüléket V. J. „megfelelően használta, panaszai megszűntek”. És mivel kivizsgált, kezelt alvási apnoéban szenvedő beteg volt, „korlátozást nem kellett volna alkalmazni” a vezetői alkalmasságot illetően, olvasható tovább az iratban, ami végül leszögezi, a háziorvos ezért
„foglalkozási szabályszegést nem követett el, az elvárható gondossággal járt el”.
A sofőr munkaalkalmasságát a buszos cég üzemorvosa állapította meg. V. J.-nek egyébként az éves kontrollidőpontja pont 2017 májusában lett volna az alváscentrumban, ám a baleset miatt ez elmaradt.
Egy férfi légzést segítő készülékét használva vesz részt alvásvizsgálaton az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjában, ahol évente megközelítőleg 10 ezer vizsgálatot végeznekEzek után kérdéses, mennyire áll erős lábakon az orvos elleni gyanú. Lapunkkal éppen négy hónapja közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, hogy mivel további szakvéleményt várnak, a nyomozás várható befejezését nem tudják meghatározni.
De a jelek szerint most sem, hogy az elkészült.
A megyei főügyészség mostani megkeresésünkkor az Országos Rendőr-főkapitánysághoz irányított (a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vezeti - a szerk.) azzal, hogy „ügyészi intézkedés nem történt”, tehát az ügy érdemi alakulásáról a rendőrség adhat információt. De végül az ORFK-val sem lettünk okosabbak, a nyomozás érdekeire tekintettel nem adtak semmilyen tájékoztatást.
Folytatódik a per Veronában, most már ítélet is lehet
Pedig nyilvánvalóan sürgeti az idő az eljáró szerveket, s pontot kellene lassan tenniük a három és fél évvel a 17 ember életét követelő tragédia után a nyomozás végére. Már csak amiatt is, mert információink szerint Olaszországban a koronavírus-járvány levonulta után éppen pénteken, ma tárgyalják először az ügyet, aminek a magyar sofőr a fővádlottja. Bár ítélet végül nem született idén február 21-én, amikorra először hirdették és a legutóbbi, márciusi tárgyalást is elnapolták, ma eldőlhet első fokon V. J. sorsa, aki 12 évet is kaphat. A vád ellene, hogy letért az útról, „rosszul vezetett”, értsd: nem megfelelően. Mivel a vádlottak közül egyedül ő kérte a gyorsított eljárást, az ítélet csak őt érinti első körben. Az autópálya tervezéséért és kivitelezéséért felelős mérnökök ügye külön folytatódik.
Drónkép Veronából 2020. március 30-án, a járvány idejénAligha nyugtatja meg az igazságot szomjazó hozzátartozókat, hogy az ügy akkor sem zárul le kint egyhamar, ha most V. J. ügyében születik egy ítélet. Információink szerint
a megvádolt olasz mérnökök védői ugyanis érvelni fognak az engedély nélkül átépített magyar busz műszaki állapotával,
aminek álláspontjuk szerint szerepe lehetett a baleset súlyosságában. Ez a további eljárás évekig eltarthat.
A hozzátartozók hozták nyilvánosságra korábban a baleseti jegyzőkönyvet, amely szerint a magyar diákokat szállító buszt 2003-ban ötvenhárom üléssel helyezték forgalomba, később pótüléseket szereltek be, és így már ötvennyolcan is elfértek benne. Ugyancsak engedély nélkül szereltek be póttartályt, holott a műszaki szakvélemény szerint a buszt üzemeltető cég „üzemanyag tartály gyártására nem volt jogosult”.
De ez a megállapítás semmilyen szinten nem befolyásolta végül a nyomozást. Szöges ellentétben a szakértői véleménnyel, tavaly júniusban a magyar hatóságok egyszer csak azt állapították meg, hogy „a buszt üzemeltető társaság nem hibázott”, ha át is volt építve a jármű, olyan műszaki problémája nem volt, ami a tragikus eseményeket befolyásolta volna. A cégnél sem találtak semmi olyan nyomot, ami az ő felelősségükre utalt volna.
Frissítés: pénteken megszületett az első fokú ítélet V. J. ügyében, a maximálisan kiszabható tizenkét éves büntetést kapta Veronában:
