Végre egy terület az egészségügyben, ahol minden rendben – Vagy mégsem?
Pétert melanómával diagnosztizálták, nyirokrendszeri áttétekkel. Orvosa indokoltnak látta PET-CT-vizsgálatát, hogy pontos képet kaphassanak a betegség terjedéséről, ahol az idő akár az életét is jelenthette. Csakhogy három hónapot kellett volna várnia, így kénytelen volt a zsebébe nyúlni és kifizetni a háromszázezer forintos vizsgálatot. Ugyanannak a magánszolgáltatónak, ahova támogatott úton is került volna, ha kivárja a három hónapot.
A PET-CT lényege azonban a gyorsaság. A berendezés segítségével az elváltozások sok esetben hamarabb kimutathatók, mint más képalkotó (ultrahang-, CT- vagy MR-) vizsgálatokkal. A tüneteket még nem okozó kis daganat is felismerhető, így az ellátás gyorsabbá és hatékonyabbá válhat, javulhat a beteg gyógyulási esélye. A PET-CT különlegessége, hogy más képalkotó eljárásokkal szemben a szövetek biokémiai, anyagcsere-változását is észleli. A különböző betegségek mindig először a megbetegedett szerv működését befolyásolják, és ezt csak később kíséri a méretbeli (anatómiai) módosulás. Mivel a daganatok kialakulása során az anyagcsere-változás jellemzően megelőzi az anatómiai elváltozásokat, így a PET-CT-vizsgálat lehetővé teszi számos rosszindulatú daganat korai felismerését.
A kétezres évek második felétől működő három profitorientált és egy állami (Kecskeméten működő) PET-CT mellett az OEP két évvel ezelőtt befogadta a kaposvári kórház, majd tavaly az Országos Onkológia Intézet, valamint a szegedi és a pécsi egyetem berendezését. A SOTE PET-CT-jének átadásával és befogadásával már évente harmincegyezer beteg vizsgálatát finanszírozza az állam, így senki nem kényszerülhet arra, hogy magánúton keressen megoldást súlyos százezrekért.
Dr. Bittner Nóra, a Magyar Rák Liga elnöke, praktizáló onkológus szerint ennek ellenére még mindig előfordulhat, hogy valaki nem kap elfogadható időpontot, de ezekről az esetekről általában kiderül, hogy valami adminisztrációs hiba okozta a malőrt, elakadt valahol a kérelem, nem jutott időben az engedélyező bizottsághoz.
„A vizsgálat menete szerint az orvos, illetve az onkoteam beutalót ad a területileg illetékes bizottsághoz, a beteg adatait feltölti az elektronikus várólistára, majd a bizottság szakmai szempontok alapján engedélyezi. Az egész folyamat nem lehet több két, legfeljebb három hétnél” – magyarázza az onkológus, aki szerint sokkal inkább a lelet elkészítésére kell többet várni a pácienseknek.
Dr. Szilvási István, a Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozat elnöke, a Honvédkórház Nukleáris Medicina Osztályának vezetője szerint bővíteni kellene azon betegségcsoportok körét, amelyek esetében az OEP finanszírozza a PET-CT-vizsgálatot. „Várhatóan áprilisra kialakul az új rendszer, több betegcsoport kerülhet abba a vizsgálati körbe, ahol a kérelmek jó részének engedélyeztetésére sem lesz már szükség. A vizsgálatok nagyjából húsz százalékánál fenn kell tartani ezt a másodlagos szakmai kontrollt, hogy kiszűrjük mondjuk, ha egy orvos klinikai vizsgálat visszajelzésére akarja használni, vagy utánanézzünk, vajon miért rendel az egyik doktor akár háromszor annyi vizsgálatot, mint kollégája, aki ugyanolyan betegeket lát el. Figyelembe kell venni, hogy a szakmailag indokolatlan vizsgálat nem csak egy másik betegtől veszi el a vizsgálati lehetőséget, hanem a páciens is feleslegesen kap sugárterhelést. A többi esetben viszont automatikus lehetne az engedély” – mondja Szilvási professzor. Ő másfél évtizede dolgozik és harcol, hogy szakmája megfelelő helyet kaphasson a diagnosztikában, örül a PET-CT mind nagyobb térhódításának, újabb radiogyógyszerek bevezetésével szélesítené a vizsgálati profilt, ugyanakkor a szakmán belüli súlyos aránytalanságokra is felhívja a figyelmet, jelenleg is tárgyalásokat folytat a témáról az egészségügyi államtitkársággal.
„Ez a vizsgálat ma már igen jó helyzetben van finanszírozási szempontból, miközben a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok döntő többsége sokszor annyira rosszul fizetett, hogy egyszerűen nem is végzik el az intézmények. Ehhez elegendő összehasonlítani a büdzsét: míg a kilenc PET-CT az évi harmincegyezer vizsgálatához csaknem hatmilliárdos keretet kap, addig az összes többi, évi nagyjából százharmincezer vizsgálatra két és fél milliárd jut. Ahol kiegyensúlyozottabb a finanszírozás, ott más vizsgálatokra is jut pénz. A tíz és fél milliós Csehországban például tizenhat PET-CT huszonötezer vizsgálatot végez évente, az összes többi vizsgálat száma pedig kétszázhúszezer. Hasonló az arány Szlovéniában is.”
Magyarországon teljesen logikus a PET-CT ilyen felülreprezentáltsága, hiszen egy jól megfizetett vizsgálat elvégzése mindenkinek megéri, és örül bármelyik egyetemi klinika vagy kórház, ha szerződést köthet az OEP-pel. A biztosító által vizsgálatonként fizetett 192 ezer forint már nyereséget is hoz, s akkor még nem is beszéltünk arról a profitról, amit a magánúton fizetett 250-300 ezer forint eredményez. Ez azonban újabb kérdőjelet vet fel: meglehetősen különös, hogy az államilag finanszírozott vizsgálatok bevételének túlnyomó többsége is ahhoz a három magánszolgáltatóhoz kerül, ahol a profitot saját vállalkozásuk könyvelheti el, vagyis a másik hattal ellentétben ez a pénz nem jut vissza az egészségügyi rendszerbe, ahol a nyereség más, esetleg súlyosan alulfinanszírozott területek fedezete lehetne.
