Történelmi árulás, az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része - Varga Judit nem fukarkodott a jelzőkkel "betiltott" beszédében
A kormánypárti Magyar Nemzet már korábban „megszerezte” az igazságügyminiszter beszédét, amelyet az Európai parlament plénuma előtt mondott volna el. Csütörtökön vitatták meg ugyanis a magyar kormány járványügyi intézkedéseit a képviselők.
Noha Varga Judit szeretett volna felszólalni, ezt végül nem engedélyezték számára.
A politikus később a Facebook-oldalán tette közzé az el nem mondott beszédet. Hozzá azt írta, „az Európai Parlamentben betiltották a beszédemet, amit a magyar emberek és Magyarország védelmében szerettem volna elmondani.
Ez mindent elmond az Európai Parlament koncepciós eljárásáról.”
Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett a válság leküzdésének érdekében – hangsúlyozta a politikus. Szerinte ezzel sikerült megakadályozni, hogy a járvány tragikus mérteket öltsön, mint ahogy az más tagállamokban is látható volt. Szerinte az Európai parlament nem felelt meg annak az elvárásnak, hogy minden eszközzel támogassa a tagállamokat. „
Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része.”
– fogalmazott.
Emlékeztetett, az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy elmélyítse az európai népek közötti szolidaritást. „Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit és ássa alá legitimitását.
Ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás.”
– írja Varga Judit.

Majd úgy folytatja, a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az Európai Unió egyik tagállamának, holott
a legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós perekben is ügyeltek arra, hogy legalább a vádlott jelen legyen.
Hangsúlyozta, a Magyarországon bevezetett intézkedések megfelelnek a szükségesség és arányosság elvének, valamint felülvizsgálhatók. A felhatalmazás sem időben, sem térben nem korlátozottak, mert azt az országgyűlés bármikor visszavonatja.
Emlékeztetett, a magyar országgyűlés rendszeresen ülésezik és az Alkotmánybíróság is ellátja feladatát.
A tagállamok által hozott rendkívüli intézkedések nem veszélyeztethetik az alapvető jogok érvényesülését. Magyarország is ezért döntött úgy, hogy – több más tagállamtól eltérően – nem függeszti fel az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyetlen cikkének alkalmazását. Ez vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló rendelkezésekre – fogalmazott a beszédben Varga Judit. Hangsúlyozta, a magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és
nem érinti a véleménynyilvánítás szabadságát.
„A kormányzati tevékenység vérmérséklettől függő értékelésének vagy bírálatának lehetősége pedig minden körülmények között természetes egy demokratikus jogállamban, így Magyarországon is.”

Megjegyezte, Magyarországgal szemben példátlan
„összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik.”
A miniszter szerint nagyítóval kell keresni az objektív értékelést és a józan hangot.
Mondandóját pedig azzal zárta, reméli, hogy az Európai parlament is meg fogja találnia módját annak, hogyan segítse Európa talpraállását a jelenlegi pótcselekvés helyett.