Valódi költő a Fidesz rejtőzködő szóvivője

– Összes megszólalásából az jön le, miénk a világ legboldogabb országa, ahol minden szép és jó, nincs semmi gond vagy probléma.

– Ez a célunk. Amikor a Fidesz 2010-ben átvette a kormányzást, azzal szembesültünk, hogy az ország a csőd szélén áll, és sok mindenen sürgősen változtatni kell.

– Ma pedig már azt látja, hogy – önt idézve – „a polgári kormány mindent megtett azért, hogy több pénz maradjon a családoknál”, hogy „nagyobb anyagi megbecsülésben részesüljenek az emberek”, és „sikeres Magyarországot építettünk”?

– Nemcsak múlt időben, most és a jövőben is ezért dolgozunk. A nők esetében is azt láttuk, hogy a 2010 előtti években a nyugdíj előtt álló nők ezrei kerültek utcára, nem volt állásuk vagy elbocsátották őket.

Fotó: Hermann Ildikó

– Ma is hasonló a helyzet.

– Mi számos ponton változtattunk. Ma 277 ezerrel több nő dolgozik, mint 2010-ben, csúcson van a női foglalkoztatás.

– A Nők 40 program pedig megoldotta volna a nyugdíjrendszer problémáit?

– A Nők 40 program főként családpolitikai intézkedés. Bevezetésével egyrészt az volt a célunk, hogy a nyugdíj előtt álló sok ezer nő ne maradjon inaktív. Másrészt, hogy a „nagymamanyugdíj” bevezetésével a fiatal családok még több segítséget kaphassanak a gyermeknevelésben, ami a családpolitikánk többi elemével együtt ösztönözni tudja a gyermekvállalást. A Nők 40 program közkedvelt, eddig 186 ezren éltek a lehetőséggel. Az irány jó, folytatni fogjuk.

– A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának szakemberei az ellenkezőjét állítják. Szerintük a rendszer átszabásával az Orbán-kormány egyik végletből a másikba esett. A rugalmas nyugdíjba vonulási szabályokat rugalmatlan korhatárrendszer váltotta, erre ültették rá a Nők 40 programot. Míg korábban 35-40 éves munkaviszonnyal bárki nyugdíjveszteség nélkül előrehozott nyugdíjba mehetett, mára a programban megjelent a kivételezés.

– 2010 előtt a nyugdíjakkal is sok gond volt, ezért ezen a területem is tiszta és világos rendszert kellett kialakítani, ugyanakkor a család- és a foglalkoztatáspolitikában is segítenünk kellett.

– Így viszont kivételeznek a Nők 40 kategóriába tartozókkal.

– Így van. Mint mondtam: a program a családpolitikánk része.

– Azt is mondta, hogy egységes rendszert akarnak, miközben pont az ellenkezőjét érték el.

– Alaptörvényünk egyes társadalmi csoportoknak lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt. Így a társadalom a nők iránti megbecsülése jeléül és a gyermekvállalásban betöltött szerepének elismeréseképp kedvezőbb szabályokat állapíthat meg számukra.

– A szakemberek kritikája nem általában a nőkről szól. Hanem arról, hogy a Nők 40 kategóriába tartozó nők indokolatlan előnyöket élveznek más helyzetben lévő nőkkel szemben.

– Nem indokolatlan. Létezik egy nyugdíjpolitikai intézkedéssorozat, amelyben tiszta, világos rendszert kívántunk kialakítani. És van egy tudatos családpolitikai intézkedés, ez a Nők 40. A kettő független egymástól.

– Nem lehet független. Hisz a Nők 40 bevezetésével és az előrehozott nyugdíjazás kivezetésével sok lett a nyertes és sok a vesztes.

– A nyertesek a kisgyermekes családok, akik így visszakapták a nagyikat. Amúgy ugyanazt tudom még egyszer elmondani.

– Ne tegye, kérem.

– Elbeszélünk egymás mellett. Amikor korábban az előrehozott nyugdíjjal valaki negyvenegynéhány évesen nyugdíjba ment, többnyire nem maradt otthon, hanem azonnal munkát keresett. A „nagymamanyugdíj” azoknak a nőknek szól, akik 40 év kemény munka után szeretnének otthon maradni és több időt tölteni az unokájukkal, vagy a szintén nyugdíjas férjükkel.

–Fussunk neki a matek oldaláról a kritikának. A Nők 40 bevezetése óta sok nő a 62 éves korhatárhoz képest már 58-60 éves korában nyugdíjba vonul, így anyagilag is jól jár. Míg sok 61 éves korára 39 éves jogviszonnyal rendelkező nő viszont semmilyen levonással nem mehet nyugdíjba. Egyik csoport nyer, másik veszít.

– Bár figyelemmel kísérjük a szakértők véleményét, a politika globálisabb megoldásokban gondolkodik: a nyugdíjrendszert rendbe kellett tennünk, egységes viszonyokat kellett teremtenünk. A Nők 40 programban érintetteket azonban el kell különíteni a nyugdíjrendszertől. Mert még egyszer: ez nem nyugdíj-, hanem családpolitikai intézkedés. Így időközben nőtt is a születések száma.

– A Nők 40 nyugdíjas program miatt?

– Ez is mindenképp hozzájárult.

– Akkor egy kis demográfia. A KSH adatai szerint ezer szülőképes korú, vagyis 15 és 49 év közötti nőre 2015-ben negyven élve születés jutott. A legtöbb gyermeket a 30-34 éves nők hozták világra, őket a 25-29 évesek követik. Utóbbi korosztálynak az ezredfordulón 44 százaléka volt gyermektelen, az arány mára 70-re emelkedett. Vagyis nem születtek többen.

– De igen. A termékenységi ráta a 2010-es 1,25-ös szintről tavalyra 1,44-re emelkedett.

– Az adatok évente ilyen kismértékben változhatnak ugyan, de a születések száma hosszútávon nem nő. Még a Nők 40 program miatt sem.

– Remélem, nemcsak rövid-, hanem hosszútávon is tudunk javítani a demográfiai tendenciákon.

Fotó: Hermann Ildikó

– Még ha így is lenne, a nyugdíjasokon ez nem segít. A minap alakult Nyugdíjas Párt 50+ szintén kritizálta a Nők 40 programot és a nyugdíjrendszert is.

– Mint eddig is, bármelyik párt vagy szervezet észrevételét meghallgatjuk.

– És a meghallgatás után mit gondol a véleményükről?

– Tegyenek le egy javaslatot az asztalra, arról lehet beszélni.

– Letettek.

– Eddig csak sajtónyilatkozatok voltak. Ha lesz kiérlelt javaslatuk, arról érdemben lehet tárgyalni.

– Nagyon is kiérlelt, amit az alapnyugdíj megteremtéséről gondolnak.

– Ha letesznek egy kimunkált csomagot, arról lehet érdemben tárgyalni és véleményt formálni.

– Azt állítják: a nyugdíjasok elégedetlenek a kormány nyugdíjaspolitikájával.

– Ezt ők állítják. A kormány arra törekszik, hogy mindenki, így a nyugdíjasok is érezzék a magyar gazdaság erősödését.

– Ezek közhelyek.

– Nem mondanám. Mi nem csak vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, ami 2010-ben, egy csőd közeli országban igazán nagy vállalás volt, hanem be is tartottuk. Csökkent az alapvető élelmiszerek áfája, 25 százalékkal csökkentettük a rezsit, és nemrég kapott tízezer forintot Erzsébet-utalványban minden nyugdíjas.

– A magánnyugdíj-pénztárakból eltűnt 2700 milliárd forintról kiderült, hová került?

– A valódi kérdés az, hogy 2010 előtt hová tűnt az emberek magánnyugdíj-pénztár megtakarításainak jó része, és hová tűnt a nyugdíjkassza harmada? A szociálliberális kormányok alatt az állami nyugdíjkasszát egyszerűen lecsapolták, a 2010-es kormányváltáskor már minden harmadik nyugdíj-forint hiányzott.

– Én azt kérdeztem: hol a magánnyugdíj-pénztárakból eltűnt 2700 milliárd?

– Én meg azt mondom: Gyurcsány Ferencék már csak IMF-hitelből tudták fizetni a nyugdíjakat, miközben a nyugdíj-megtakarítások jó részét átirányították a külföldi kézben lévő magánnyugdíj-pénztárakba. Azok szabadjára engedve a zsebüket tömték, a megtakarításokból 150 milliárdot vontak le működési költségekre. Ha ez így maradt volna, és a polgári kormány nem lép közbe, mára összeomlott volna a nyugdíjrendszer.

– Válaszol végre?

– Megtettem. A kormányzati beavatkozásnak köszönhetően mára stabil a nyugdíjrendszer.

– Tehát nem tudja, hol a 2700 milliárd?

– Válaszoltam önnek.

– 2015 márciusában egy női jogokról szóló beszélgetésen azt mondta: „Gyakran mondják a Fideszre, hogy macsó párt, de ez nincs így, sosem tapasztaltam, hogy bántották volna a nőket.” Ezt komolyan is gondolja?

– Abszolút.

– Akkor idézem néhány fideszes politikus parlamenti beszólását. Illés Zoltán Szél Bernadettnek: „Mosolyogva kell visszautasítanom azt a sok butaságot és baromságot, amit ön itt elmondott az elmúlt öt percben… Attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos.” Tasó László Szabó Tímeának: „Mit pofázol bele, kisanyám?” És Varga István klasszikusa: „Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak.”

– Az erőszak minden formáját elutasítjuk. A közéleti stíluson és az általános vitakultúrán az egész világon változtatni kellene. Illés Zoltán pedig bocsánatot kért. A parlamenti viták hevében sok minden elhangzik, de az nem jellemző, hogy képviselőnőket szándékosan, női mivoltukban becsmérelnének.

– Nem? Pedig hallhatta, amikor Lázár János Szél Bernadett kérdéseire így reagált: „A magánéletembe egyelőre nem kívánom beavatni, egyelőre nem tervezem ezt a stádiumot” A Fidesz-frakcióban jót nevettek. Majd Lázár így folytatta: „Vagy mindenről én jutok eszébe, vagy sok közös témánk van, remélem, hogy ezt a speciális érdeklődést más minisztertársammal is megosztja majd.”

– Különbséget kell tenni aközött, amikor egy női politikussal vitába szálló másik képviselő az elmondottak tartalmára vagy a nőiségére reagál.

– Azt, hogy „vagy mindenről én jutok eszébe, vagy sok közös témánk van, remélem, hogy ezt a speciális érdeklődést más minisztertársammal is megosztja majd” nehéz nem a női mivoltra való reagálásként értelmezni.

– Érdemes végignézni a miniszteri válaszokat, azok a tiszteletadás hangján szólnak.

– Az minden, csak nem a tiszteletadás hangja.

– Én eddig is sokat vitáztam férfiakkal, soha nem becsméreltek, hanem fideszes politikusként tekintettek rám.

Névjegy

Dunai Mónika magyar-francia szakos tanár, a Fidesz politikusa, költő. 1990 óta öt alkalommal választották meg Budapest XVII. kerületében önkormányzati képviselőnek, 2006 óta frakcióvezető. 2010-től a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke. A 2014-es választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották, azóta a törvényalkotási, a kulturális és a nemzeti összetartozás bizottságnak a tagja, a női méltóságért albizottság vezetője. 2014 novemberétől a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának szóvivője.

– Hisz fideszes.

– Úgy értem, nem szóltak be. Amúgy pedig a nőkre is jellemző, hogy a vita hevében meg nem engedhető stílusban beszélnek. Legyen akár férfi, akár nő, ezt mellőzni kellene.

– 2015 októberében egy zártkörű beszélgetésen kérdezték Orbán Viktort, miért nincsenek nők a kormányában. A válasz: „Emlékszem, szegény Lamperth Mónika mit kapott.” Szerinte a magyar politika karaktergyilkosságokra épül, amit a nők nem bírnak, ezért elképzelni sem tud női minisztert.

– Ez csak pontatlan találgatás.

– Szó szerinti idézet. A kormányban nincs női miniszter, államtitkár is alig, és kormánybiztosok között sincs egyetlen nő sem.

– Nálunk a Fideszben annál a döntésnél, hogy az országgyűlési választáson ki indul egyéni választókörzetben, nem számít, hogy a jelölt nő vagy férfi. Ahogy a miniszterek vagy az államtitkárok kinevezésénél sem. Egyedük az elvégzett munka, a szakmai tapasztalat és a rátermettség.

– Az adatok és Orbán megjegyzése nem ezt támasztja alá.

– Pedig ugyanaz a szemlélet, amit említettem, csak ön sarkosan fogalmazott.

– A kormányfő egész mást mond, mint ön.

– Azt tudom elmondani, amit magam is tapasztaltam. Mögöttem sok év 17. kerületi önkormányzati képviselői, bizottsági elnöki, frakcióvezetői munka áll.

– Ön korábban tanárként is dolgozott. Talán ez az oka, amiért kerüli az egyenes válaszokat, és inkább hosszan, pártja kommunikációs paneljeit ismételgeti?

– Vallom, hogy a jó tanár nemcsak „leadja” az anyagot, hanem el is magyarázza azt. Ha bárki megkérdez, megtisztelem azzal, hogy a lehető legteljesebb választ adjam: honnan indultunk, mi a célunk, hol tartunk. Az eredményeinket pedig miért kellene eltitkolni?

– Önt 2014-ben Tuzson Bencével együtt nevezték ki szóvivőnek. Vele ellentétben önt eddig alig láttuk.

– Néhány napja a Nők 40 program eredményeiről tartottam sajtótájékoztatót. A Fideszben mindenkinek megvan a maga feladata. Mi nem posztokban, hanem feladatokban gondolkodunk.

– Ráadásul még költő is.

– Gyerekkorom óta írok verseket, egy ideig álnéven publikáltam, aztán irodalomtörténészek biztattak, hogy saját néven is érdemes megpróbálnom. Ma már kevés időm jut versekre.

– Miket ír, amikor találkozik az ihlet a szabadidővel?

– Az utóbbi időben inkább filozofikus rövid négysorosokat. Elcsent pillanatokban, amikor mondjuk buszon, villamoson utazom. A költészet pihentet és kikapcsol.