Választási ajándék a bankok költségére
Magyarország lehetővé teszi az adósoknak, hogy rögzített árfolyamon törlesszék a frankban felvett hiteleiket. A Magyarországon működő osztrák pénzintézeteket nagyarányú veszteség fenyegeti – írja Kathrin Lauer a Wiener Zeitungban.
Tekintettel a 2014 tavaszi parlamenti választásokra a magyarországi jobboldali nemzeti kormány ismét nyomás alá helyezte a bankokat, és könnyített a devizahitelesek jelentős részének a helyzetén. Ezzel azt a látszatot akarják kelteni, hogy felszámolják az egyik legsúlyosabb szociális problémát. Mintegy negyedmillió magyar vett fel lakásvásárlási hitelt az alacsony kamatok miatt külföldi valutában. 2008 óta azonban a svájci frank közel 70%-ot erősödött a magyar forinttal szemben.
Ez a probléma érinti annak a magyar középosztálynak a jelentős részét, amelyet a választási kampány során Orbán Viktor miniszterelnök leginkább szeretne maga mögé állítani. A bankok elleni lépés pontosan illeszkedik Orbán gazdasági „szabadságharcának” a diktátumaihoz, amelynek ellenségképébe a külföldi pénzügyi intézetek is beletartoznak.
Kétharmados többségének köszönhetően a kormányzó Fidesz sürgősségi eljárásban hajszolta keresztül az országgyűlésen azt az új szabályt, amely jelentősen kibővíti azoknak az adósoknak a körét, akik sokkal kedvezőbb feltételekkel fizethetik vissza a hiteleiket. Ezzel egyidejűleg 2014. április végéig meghosszabbították a fizetésképtelen adósok lakóingatlanaira vonatkozó, telente szokásos kisajátítási tilalmat.
Ma még nem lehet megbecsülni, mekkora veszteséget okoz majd a bankoknak ez az intézkedés, mondta Erika Teoman-Brenner asszony, az Osztrák Gazdasági Kamara Budapesti Képviseletének a vezetője a „Wiener Zeitungnak”. Látszólag azonban eddig még nem következtek be a legrosszabb várakozások. Az osztrák bankok a magyar piac közel 20%-át birtokolják, a kinnlevő hitelek kb. 20 milliárd euróra rúgnak. A bankok egyelőre hallgatásba burkolódznak, és még nem reagáltak az új szabályozásokra.
Orbán szeptemberben ultimátumszerűen felszólította a bankokat, hogy november elsejéig találjanak megoldást a devizahitelesek számára, mert különben a kormány be fog avatkozni. Erre a Magyar Bankszövetség elkészített egy tervezetet, amelyet a kormány elutasított.
A bonyolult új szabályozás miatt most valószínűleg igen nehéz matematikai feladatok előtt állnak a bankok. Konkrétan, minden hitelfelvevő számára, akinek nincs 180 napot meghaladó késedelme, lehetővé kellene tenni, hogy rögzített árfolyamon fizesse vissza a tartozását. A rögzített árfolyam svájci frank esetében 180 forint, az euró esetében pedig 250 forint lenne. Ez jelentősen alacsonyabb a tényleges árfolyamnál. Kedden 295-297 forint között ingadozott az euró árfolyama. Az új szabályozás kibővítette a kedvezményezettek körét, mert az eddigi törvény szerint csak azok tartoztak ide, akiknek a késedelmessége nem haladta meg a 90 napot, és akiknek a hiteltartozása nem volt több 20 millió forintnál (68 000 euró).
Trükk a Fidesz varázsládájából
A tényleges és a rögzített árfolyam közti különbségből adódó veszteségeket részben a magyar állam, részben a bankok finanszíroznák meg. Ez eddig is így volt. Itt azonban az a trükk az újdonság, hogy az állam csak akkor fizeti meg a ráeső részt, hogyha a bankok a tartozások egy részét előzőleg már elengedik. Másképp fogalmazva ez azt jelenti, hogy egy hitelfelvevő adóssága ezután nem haladhatja meg a számára lakóhelyként szolgáló ingatlan értékének a 95%-át – különben az állam nem fizet. A tartozások ilyenfajta mérsékléséért a bankok állítólag adókedvezményekben részesülhetnek. A Fidesz frakcióvezetőjének, Rogán Antalnak a logikája szerint ez teremti majd meg a tartozás-elengedés vonzerejét. Ez előnyös lesz mind a bankok, mind az adósok számára.
Több mint 150 000 olyan család van, amely már több mint három hónapos késésben van a devizában felvett jelzáloghitelével. Ezek készek és képesek is az adósságuk megfizetésére, de most még nem indult eljárás az ingatlanuk kisajátítására – mondta Rogán. Elsősorban az ő javukat szolgálja az új szabályozás.
Eredetileg rémisztő kísértetként lebegett a levegőben az a félelem, hogy egyetlen húzással valamennyi devizahitelt át kell váltani forinthitelre. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke ettől mindenkit nyomatékosan óvott, mondván, hogy egy ilyen lépésnek bumeráng hatásként következménye lehet a forint drámai nagyságú gyengülése. Erről szkeptikusan nyilatkozott Orbán egyik hűséges gazdasági tanácsadója, Matolcsy György jegybankelnök is, aki korábban gazdasági miniszterként a miniszterelnök „unortodox” gazdasági politikájának a kivitelezője volt. Ez a kétes terv most valószínűleg lekerült a napirendről.
Wiener Zeitung, 2013.11.05.
Fordította: dr. Gonda László