Válasz Erős Gábornak
A belvárosi sétálóutcával kapcsolatban nem vitatom: ez presztízsberuházás.
Mindegyik az, amelyik látványos és sokakat érint, s ez – közismerten – Rogán Antal V. kerületi polgármester ügye, így az ő presztízsét fogja növelni.
Építőmérnök vagyok, s számomra öröm, ha épül a városom, amely lepusztult, szegényes, korszerűtlen, s számos helyen ma is a 65 éve véget ért világháború nyomait viseli. Másutt viszont a szocializmus, illetve a rendszerváltás következményeit nyögi – gondoljunk a főútvonalak üres boltjaira.
Erős Gábor szerint jó állapotú aszfaltot törtek fel. Aki azt állítja, hogy egy városi építkezés – útépítés vagy bármilyen más munka – során nem kell ép burkolatokat vagy más szerkezeteket elbontani, az vagy nem ért hozzá, vagy demagóg (esetleg mindkettő). Akinek a belvárosi gyalogostengelyről a bodrogkeresztúri 40 cm-es kilátó vagy a szerencsi városkapu jut az eszébe, azt sem tudom máshogy nevezni. A pesti Belváros rendbehozatalára viszont nagyon is szükség van, akármelyik párt képviselője csinálja meg. Ez pedig most egységes koncepció szerint történik – bár annak számos részlete előttem sem világos –, erről írtam a minap.
Épp erre kell költeni? – kérdi Erős Gábor. Ezt minden beruházással kapcsolatban fel lehet tenni, de vegyük tudomásul, egyszerre nem lehet mindent fejleszteni. A döntés felelőssége a vezetőké, az ő feladatuk bevonni és tájékoztatni mindenkit, akit érint a munka. Én ez utóbbit hiányolom. Nagyon.
Fábri Ferenc
E-mail