„Valamit figyelmen kívül hagy a Négy Mancs”

– Vannak tudományos alapokon megírt szakvéleményeink, amelyek alátámasztják, hogy ez nem fáj sem a kacsának, sem a libának – mondta lapunknak Pap Lajos, a Lúdszövetség elnöke. Ironikusan hozzátette: – Biztos beszéltek a libával, gondolom, az mondta, hogy ez neki fáj.

Pap szerint ugyanis „diszkrimináció az egész”. – Az Unión belül egységes állatvédelmi törvények érvényesek. Nem tudom, miért kell csak bennünket kiragadni. A franciák hatszor annyi hízott árut állítanak elő, mint Magyarország. Ott is ugyanolyan módon tömik a hízott libát, mint itthon. A technológia ugyanis francia.

Pap Lajos sejtette: nem az állatvédelem miatt veri a tamtamot a német állatvédő szervezet. – Amikor támadást indítanak a magyar hízott áru ellen, csak arra tudok gondolni, hogy más indokok állnak a háttérben és nem az állatvédelem.

A Négy Mancs közleménye azt állítja: állatkínzó libatelepek működnek Magyarországon. Egy tanulmányra hivatkoznak, amely a Bécsi egyetemen látott napvilágot. Ezek szerint a libákat halálra tömik és tüdőgyulladásban, fekélyes fertőzésekben, valamint májbetegségekben szenvednek. Az állatvédő szervezet közleménye szerint az ilyen libák fogyasztása egészségügyi kockázattal járhat.

– Nem lehet állandóan félméteres fémcsővel haknizni egész Európában, amit ráhúznak a liba fejére – mondta az esetről Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédelmi Liga kuratóriumi tagja.

A magyar állatvédő szakember felhívta a figyelmet arra a tanulmányra, amit Dr. Lorászkó Gábor a Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi Bizottságának elnöke és Dr. Sótonyi Péter professzor a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Anatómia Tanszékének vezetője készített a témában. A szakvélemény megállapítja: a libatömés általánosságban nem állatkínzás.

A két szakember részletes anatómiai, élettani és etológiai vizsgálatokat végzett annak felderítése céljából, hogy objektív adatokkal igazolható-e az az állítás, amely szerint a ludak tömése az állatok számára szinte elviselhetetlen szenvedést okoz és ezért állatkínzásnak minősül. A kutatások nem igazolták ezt a feltételezést – derült ki még 2008 végén, amikor a Négy Mancs először kezdett a libatöméssel foglalkozni.

Hétmilliárd embert lehet humánus körülmények között etetni?

– Valamit figyelmen kívül hagy a Négy Mancs. A kampány az előző években komoly károkat okozott a magyar agráriumnak – mondta lapunknak Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédelmi Liga szakembere. – Ha Kínába tevődik át a termelés, mert a magyarországi teljesen tönkremegy, ott hogyan próbáljuk meg betartani az állatvédelmi szabályokat?

Maga az állatvédő is amellett érvelt: ha a libamáj-piac áttevődik Kínába, ott már a Négy Mancs se tud majd eredményt elérni. Hangsúlyozta: egy állatvédő szervezet se vehet egész Európai Uniós tagállamokat feketelistára. – A legfontosabb: az állatvédelem tagállami hatáskör, vagyis más tagállamok nem szólhatnak bele a mi libatömésünkbe. – A hazai törvények értelmében a bikaviadal elképzelhetetlen. Ha Spanyolországból idejön egy torreádor, mégsem lehet itthon bíróság elé állítani. Ugyanígy, ahogy a spanyoloknak a bikaviadalt, az EU megengedte Magyarországnak a libamáj-hizlalást.

A Fehér Kereszt szakembere arra is felhívta a figyelmet: képtelenség hétmilliárd embert humánus körülmények között etetni. – Nekem, állatvédőnek az az érdekem, hogy a hazai haszonállattal rendesen bánjanak. Sajnos, a hazai agrártárca nem igazából védi meg a hazai libamájasok érdekeit. Nagyon sajnálom, hogy a magyar agráriumot így tönkre lehet tenni – mondta az állatvédő.

Szilágyi István szerint az emberek elszakadtak a vidéki élettől, ezért nem tudják, mi fáj az állatnak és mi nem. – Népszerű témákkal nagyon sikeresen lehet kampányolni, adományt gyűjteni. Németországban nem kapnak a civilek 1%-ot, csakis adományokból élnek. Ezért időről-időre bizonyítani kell, hogy van létjogosultsága az állatvédőknek.

– Vajon miért nem mennek neki a franciáknak? – tette fel a kérdést Szilágyi István. – Magyarország kétezer tonna éticsiga-húst exportál Franciaországba, ennek később, sokkal később komoly ökológiai következményei lesznek. Ezzel mégsem foglalkozik senki.