Vakvágányon

Csődközeli helyzetbe került a BKV. Ha a kormány nem lép, márciusban végleg ellehetetlenül a közlekedési cég. Csak a bankhitel jár le, vagy a bizalom fogyott el? Ki a hibás a helyzetért: az Orbán-kormány, az előző kurzus vagy a Tarlóssal háborúzó fideszes pártkatonák? PUNGOR ANDRÁS összeállítása.

2012. január 30., 16:14

Nem működik a páternoszter a BKV-székházban. Kordon zárja el a folyosótól, ahol nem ég a villany, és lecsavarták a fűtést is.

Takarékoskodnak a vezetők. Kezdetben alkatrész-beszerzési stopot is hirdettek: nem adtak pénzt fagyállóra, olajra, új jelzőberendezésre. Sokan aggódtak: mi lesz, ha elfogy a kétmilliárdos raktárkészlet?

– A szentendrei HÉV vonalán valaki ellopta a felsővezeték egy részét – meséli Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. – Még volt tartalék, felszerelték a raktár utolsó kábelét. Egy újabb lopás, és leállhat a HÉV!
Lapzártakor egy igazgatósági ülésen feloldották a stopot: de elegendő pénz nincs az alkatrészekre.

– A BKV-t kívülről nem lehet megérteni, itt kell dolgozni évekig – somolyog a cég egyik vezetője.
Azt mondja, hiányzik a tulajdonosi szemlélet, a központban több száz ember dolgozik, a töredéke is elég lenne. A politika rátelepedett a BKV-ra. Megbízási, tanácsadói szerződések révén folyt (és részben most is folyik) ki a pénz a rendszerből.

A központosítás miatt nagy az anyagbeszerzések átfutási ideje, elhasználódott a járműpark.

De rossz a dolgozók közérzete is: márciusban lejár a cég kollektív szerződése.

– Elviselhetetlen lesz a helyzet.
A bér húsz-harminc százalékkal csökkenhet, ugyanis a munka törvénykönyve csak kisebb pótlékokat ír elő – magyarázza a szakszervezeti vezető.


Sztrájk? Talán. De ha alkatrészhiány miatt nem indulnak a buszok, amúgy is leáll munka. A sztrájkveszélyt csökkenti a kormány törvénymódosítása: az elégséges közszolgáltatások mértéke ez évtől hatvanhat százalék járatonként.

Húsz éve rendezetlen a BKV helyzete. A közszolgáltatások árát nem téríti meg teljesen az állam, sőt, tavaly zárolt a kormány harminckétmilliárd forintot a közlekedési cégnek szánt normatív támogatásból. A vállalat kiadása háromszorosa a jegybevételeknek. Így van ez külföldön is, a tömegközlekedés mindenütt viszi a pénzt. A BKV-nak idén csaknem hatvanmilliárdnyi hitele jár le.

Az előző ciklusokban is hasonló volt a helyzet, de mindig áthidalták a nehézségeket egy újabb kölcsönnel. Ha a bankvezető hezitált, a miniszter, államtitkár rátelefonált: lesz kormánygarancia! Tiszta ügy. Csak a mostani kormánynak nem hisznek a bankok. Már nem elég egy telefon.

Szakértők szerint nem normális, hogy egy cég a hitelekből tartja fenn magát. Januárban lejár az egyik, mintegy tízmilliárdos hitel. Aztán jön a többi. Közel a csőd. Tarlós helyzetét nehezíti: bár a Fidesz oldalán áll, gyakran „baráti tűz” fogadja. Rogán Antal egyik korábbi javaslata csaknem két és fél milliárd forintos idegenforgalmi adóbevételt vont el a fővárostól.

A főpolgármester a kerületek fideszes vezetőivel is harcolni kényszerült a forrásmegosztás, a parkolási díjak ügyében – és vesztett. Jellemző a kormányzati packázásra, hogy egy ízben Matolcsy György fáradtságra hivatkozva mondta le a vele tervezett megbeszélést. Mondják: Tarlós önfejű, nem enged könnyen a városházán koncért nyomuló fideszes gazdasági holdudvarnak.

Miközben egyre szorult körülötte a hurok, a főpolgármester küzdött, rendre a nyilvánossághoz fordult.

A minap rendkívüli közgyűlést hívott össze a BKV ügyében, aztán lefújta a megbeszélést. Mi változott?

A Fidesz-frakció több vezetője – köztük Tarlós fő ellenlábasa, Rogán Antal – látszólag felsorakozott mögötte. Rájöttek, hogy nemcsak a városvezető bukását hozza, ha beüt a krach, vagy ha a főváros csődjére játszanak? Azért enyhítettek a szorításon, mert az IMF feltételei között szerepel a közösségi közlekedés átalakítása?

Ami biztos: egyik forrásunk közvélemény-kutatást mutat, amely szerint az emberek az előző vezetést és a jelenlegi kormányt okolnák a BKV csődjéért.

Tarlóst hibáztatnák a legkevésbé.