US Army

A második világháború során nőtt naggyá az Egyesült Államok hadserege. Létszáma háromezer-ötszáz százalékkal növekedett. A katonai költségvetés a nyolcezerszeresére emelkedett. Ám ez is csupán a bruttó nemzeti terméknek alig harmadát igényelte. Vagyis óriási tartalék volt a háborús ipar mögött.

A sikeres logisztika egy kontinensek közötti világháborúban akár döntő is lehet. Minden egyes, harctéren bevetett katonára négy és fél tonna átszállítandó hadianyag jutott, és minden hónapban még legalább egy tonna kellett a harckészség fenntartásához. (Élelmiszer, lőszer, ruházat, fegyver, jármű, benzin és a többi.) Eisenhower hadseregei naponta 16 millió liter benzint égettek el. A partraszállástól (D-day) Berlin elestéig az amerikai katonák ötszázmillió géppuskalőszert használtak fel, és huszonhárommillió tüzérségi gránátot.

Az 1915 és 1924 között született német fiúgyermekek egyhatoda halt meg vagy tűnt el a fronton. Még meg sem száradt a tinta a kapitulációs okmányon, amikor már kezdetét vette az amerikai katonasírok feltárása és az elesettek méltó, körültekintő hazatelepítése. Csiszolókoronggal, fogorvosi fúróval marták le a rozsdát a rohamsisakokról, a mundérból kimosták a vérfoltokat, testnedveket. A partraszállás előtt kiosztott fémdobozokat, amelyekbe személyes holmijaikat tárolhatták a katonák, a családnak való kiadás előtt apróra átvizsgálták. Kivettek minden bizalmas vagy titkosan kezelendő iratot, a katona esetleges barátnőjének szerelmes leveleit, pornográf újságot. Az volt a mérce: távolíts el mindent, amit te sem akarnál kiadni a családodnak.

A második világháború során egyenruhába öltöztetett 16 millió amerikai katona nélkül igencsak más állna a történelemkönyvekben. Sokkal rosszabb.

(Rick Atkinson: Ágyúdörgés alkonyatkor. A háború Nyugat-Európában, 1944–1945. A Liberation-trilógia harmadik kötete. Fordította: dr. Molnár György. Gabó Kiadó.)

Erdélyi S. Gábor