Újabb telefonos átverés a TV2-nél?

M betűvel kezdődő női nevet kell kitalálni, öt darabot, négyet ötvenezer forintért, egyet ötszázezerért. Nem megy a kedves betelefonálóknak, mondanak Máriát, Magdolnát, Mártát, de egyik sem talált. A hölgy biztat, hívjanak minket, hívjanak minket, hajtogatja.A rendező is megszólal az adásban, segít, olyannyira, hogy nagyon-nagyon tájékozatlannak kell lennie annak, aki nem jön rá, hogy az egyik kitalálandó név: Margó. Időközben négy borítékot érvénytelenítenek, csupán egy marad, a Margó nevet rejtő. Eredetileg ötvenezer forintot ért, de a rendező felemelte a nyereményt ötszázezerre.
-- Hát senki nem hív minket? Hát egy picit sem erőlködnek, hogy megnyerjék ezt a félmilliót, amit már most hétvégén elkölthetnének? – kérdi, immár sokadszorra a műsorvezető.

-- Na mi van – gondolom --, ennyire nem nézik a műsort, hogy már fél órája nincs egy árva hívás sem? Az ember azt gondolná, hogy égnek a vonalak. Nosza, próbáljuk meg – és ezzel tárcsázni kezdek. A hívás díja egyébként bruttó 360 forint, de mivel arra számítok, hogy úgyis foglalt lesz, nem törődöm azzal, mennyibe kerül majd a kíváncsiságom.

Ám azonnal felveszi egy automata, és közli, hogy sajnos most nem választottak ki a játékhoz, telefonáljak újra. Ja, és a hívás díja bruttó 360 forint.

Időközben a műsorvezető tovább könyörög, de kérem, hívjanak minket, telefonáljanak, itt ne hagyják már a pénzt, hogyhogy senki nem teszi meg azt az apró erőfeszítést, hogy felemeli a kagylót.

Arról egy árva szót nem szól a hölgy, hogy telefonálhat a nagyérdemű szakmányban, úgyis az automata válaszol a kidobott pénzért cserébe. Ki tudja, hányadik hívást kapcsolják be az adásba – a századikat, az ezrediket vagy a tízezrediket.

Már lejárt a műsoridőnk, be kell fejeznünk, közli a rendező a műsorvezetővel, de a hölgy tiltakozik: -- Nem, én addig nem akarom befejezni, amíg itt marad a nyakunkon pénz! Telefonáljanak! TELEFONÁLJANAK!

És mit ad isten, már az utolsó utáni pillanatban megcsördül a készülék, a szerencsés betelefonáló pedig kinyögi, hogy Margó, és viheti az ötszázezret.

-- Lehet, hogy a műsor alatti tájékoztatás nem volt éppen részletes, de talán a műsor honlapján pontosabb ismeretekhez jutnak a nézők – gondolom. Nos, a honlapon a következő olvasható:

„A játékokra a 06-91-33-55-35-ös számon jelentkezhetnek a nézők. A hívás díja: bruttó 360 forint. Az ügyfélszolgálat telefonszáma: 06-1-265-77-51. Az adásba vagy regisztrálás után a szerkesztők hívják vissza a játékosokat, vagy közvetlenül a műsorba jutnak egy számítógépes rendszer kiválasztása után. „

Kérdés, az a kedves néző, aki nem jön rá, hogy mi az az M-el kezdődő női név, amely ugyanúgy hangzik, mint ahogy a füzetlap szélén található kétcentis sávot nevezzük, no meg Bódi Guszti feleségét is így hívják, vagyis ha ennyi segítség után sem képes rájönni arra, hogy Margó, az hogyan érti meg a fenti szövegből, miként kerülhet be hívásával az adásba.

A nyelvileg képzettebbeket meg elgondolkodtatja, hogy a „közvetlenül a műsorba jutnak egy számítógépes rendszer kiválasztása után” kitételben kit szántak vajon alanynak, szóval ki választ: a gép a betelefonálókat, vagy a betelefonálók a gépet. Merthogy nyelvtanilag ez egyáltalán nem tisztázott. De ez már csak kekeckedés.

A lényeg: kiderül-e mindebből az átlagnézőnek, hogy bár látszólag úgy tűnik, a kutya sem akar betelefonálni, hogy megnyerje a lóvét, tehát szabad a pálya, ám ha ezen felbátorodva kagylót ragad, csak egy automatára szórja pénzét.

Nem vagyok jogász, nem tudom, hogy a kvízműsor kommunikációja a fogyasztó megtévesztésének minősül-e. De nem csodálkoznék, ha panasz esetén így döntene a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.

Még valami: szívesen megkérdeztem volna a csatorna közönségszolgálatától is, ám a megadott számon senki sem jelentekezett.