Újabb EU-s kötelezettségszegési eljárást indulhat Magyarország ellen az Orbán-kormány bevándorlási különadója miatt
A magyar kormány újabb jogi csatára készülhet az Európai Bizottsággal – értesült a hvg.hu. A testület ugyanis vizsgálja, hogy a bevándorlási különadó összeegyeztethető-e ez uniós joggal. A lapnak megküldött állásfoglalás szerint az nem is kérdés, hogy a jogszabály célja számukra elfogadhatatlan.
„Az Európai Bizottság tudatában van annak, milyen jogszabályt fogadott el a magyar parlament a nyáron" – írta állásfoglalásában Christian Wigand, a EB jogállamiságért felelő szóvivője a hvg.hu számára. Azért fordultak a bizottsághoz, mert – mint megírtuk – a bevándorlási különadóra hivatkozva a CEU megszüntette azt a programját, amely menekültek felkészítését vállalta arra, hogy később európai egyetemek mesterszakán tanulhassanak.
Márpedig ezt az OLIve-UP programot részben az Európai Unió finanszírozza az Erasmus+ Program keretében.
„Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal" – írta állásfoglalásában a biztos.
És hogy egyértelmű legyen, mit tennének, ha találnának benne jogi támadási felületet, hozzáfűzte azt is, mit gondol róla:
„Egy törvénynek sem lehet az a hatása, hogy a civil szervezetek mozgástere szűkül azáltal, hogy a pénzügyi források keresésének és felhasználásának korlátozásával akadályozza a civil szervezetek feladatainak jogszerű végrehajtását."
Korábban beszámoltunk arról, hogy a parlament július végén fogadta el az úgynevezett bevándorlási különadóról szóló törvényt. Ez azt jelenti, hogy azoknak a segélyszervezeteknek, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, a kapott adományok összege után 25 százalékos adót kell fizetniük. Ez nem csak a pénzbeli, hanem a tárgyi adományokra is vonatkozik. A törvény augusztus 25-én lépett hatályba, hatására nemcsak a Migration Aid nevű menekülteket segítő civil szervezett szűnt meg, s alakítanak 0 a törvény hatálya alá nem tartozó pártot – vezetői, hanem a Közép-európai Egyetem is lépésekre kényszerült.
