Újabb 1,2 millió magyar vándorolna ki a közeljövőben

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb kutatásából.

2017. június 18., 19:05

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit.

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli (5,4 fő) családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és lényegében ugyanennyien (5,6 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön. A válaszadók majd háromnegyede érintett (71 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse.

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent.

A fiatalok körében különösen magas az arány, tízből majd' minden negyedik válaszadó (37 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét - ez további kb. 530 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent. A középkorúak körében 13-15 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (2 százalék).

Miért mennek?

A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább az alacsony fizetéseket (55 százalék), a bizonytalan jövőt (28 százalék), és a hazai politika, közélet viszonyait (27 százalék) említik okként. Többen említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (6-13 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (43 százalék), a Fidesz kormány és Orbán Viktor (26 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (12 százalék) a felelősek. Csupán 7 százalék említi az okok között az előző kormányokat, és szintén ennyien azt, hogy nincs elég munkahely.

A főbb okok sorrendje az összes párt szavazóinál hasonló. Azt, hogy nem lehet megélni a fizetésből leginkább az MSZP szavazók gondolják így (51 százalék), és még a Fidesz szavazók is nagy arányban említik (46 százalék). A Fidesz, és Orbán Viktor felelősségét leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók, valamint a bizonytalanok is nagy számban említik (42, 38, és 28 százalék), míg a Fidesz szavazói körében 13 százalékos az említési arány - azonban, ezzel körükben is a második legfontosabb ok.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.