Új alkotmány: így csinált hülyét magából a Fidesz

Újabb stációhoz érkezett a parlamenti alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkája, október 20-án befutottak a munkacsoportok ún. részkoncepciói. A bizottság azután állt fel, hogy Orbán Viktor májusban alkotmányozó nemzetgyűlésnek nevezte az új Országgyűlést, majd többször hangoztatta óhaját, mely szerint jövőre új alkotmányt szeretne látni - írta a Hírszerző.

A menetrend szerint november első két hetében a bizottság a részkoncepciókat tárgyalja, majd elkészíti az egységes szöveget. Az MSZP és az LMP az Alkotmánybíróságot érintő fideszes alkotmánymódosító javaslat ellen tiltakozva a hét elején bejelentette, hogy kivonul a bizottságból: ezután különösen logikusnak látszik, hogy a munkacsoportokban is többségben lévő kormánypárti képviselők javaslatai fognak bekerülni az egységes szövegbe, ezért most ezekből szemezgetünk.

Talán a legizgalmasabb az alkotmányos alapértékek munkacsoport részkoncepciójával kezdeni - kis szépséghiba, hogy a KDNP-s Tarnai Richárd vezette résztestület az egyedüli a hatból, amelynek nem sikerült jeleznie, hogy az egyetértést nem élvező javaslatokat melyik frakció nem támogatja. Figyelemre érdemes, hogy az alkotmányozás szűk határideje a munkacsoportok beterjesztett anyagain is meglátszik: nem sikerült egységes formai megoldást találni a különvélemények jelzésére.

Nem lesz abortusz?

A munkacsoport ettől függetlenül keményen belecsap a lecsóba: “az ember fogalma fogantatásától haláláig veendő fel (alapjogok elvonhatatlansága). A társadalom építőköve a férfi és nő házasságából születő család” - jegyzi Tarnai, az egyik mondattal a művi terhességmegszakítás, a másik, némiképp romantikus passzussal az azonos nemű párok házasságának lehetőségét kizárva a jogrendből.

A részkoncepció szerint az állam feladata, hogy elősegítse a “férfi és nő közötti házasság által megalapozott családnak a társadalom alap- és életsejtjének középpontba kerülését”, amelynek “demográfiai okai is vannak, továbbá, hogy az ellenkező felfogás válságba sodorja a szociális ellátórendszert”. Kérdés, hogy az irodalmiaskodó megfogalmazású javaslat ebben az esetben miért nem a “demográfiai okokat” javasolja az alkotmányba, ahogy az is, hogy a kereszténydemokraták korábban is propagált, ide is bekerülő elképzelése (“a vasárnap mint munkaszüneti nap védelme az Alkotmányban is megjelenhet”) vajon bírja-e a nagyobbik kormánypárt támogatását.

A Szent Korona-polémiát még ennél is diplomatikusabban közvetíti a koncepció: “Két álláspont rajzolódott ki. Az egyik vélemény szerint a Szent Korona alkotmányi megjelenítése nem lehetséges. A másik szerint viszont a Szent Koronára való utalás nem mellőzhető.”

Kétkamarás parlament?

Kevésbé izgalmas, viszont jóval megfoghatóbb a jogok és kötelességek munkacsoport anyaga: leszögezi, a magzati élet védelmét biztosítani kell, valamint az MSZP és az LMP tiltakozása mellett kiemeli, hogy “házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre”.

A teljes bizottságot is elnöklő Salamon László által vezetett kormányzati rendszerrel foglalkozó team nagylelkűen két variációt is elővezet: “A” esetben az Országgyűlés úgy nézne ki, mint most, “B” esetben kétkamarás Országgyűlés lenne, a felsőházban egyházakkal, MTA-val, nemzeti és etnikai kisebbségekkel.

Közpénzügyek és önkormányzat témakörben szolid változtatásokat irányoztak elő a munkacsoportok, előbbi ügyében a “fenntartható költségvetés” fogalmát, másodikban az önkéntes és kötelezettségből fakadó önkormányzati feladatkörök megkülönböztetését tartották fontosnak az új alaptörvénybe emelni - közölte a

Az Alkotmánybíróság körüli felfordulásban érdemes megemlékezni az igazságszolgáltatással foglakozó munkacsoport véleményéről is. A résztestület egy-két legalább kétharmados támogatással bíró új javaslat (például a közigazgatási bíróságok létrehozása) mellett mindenféle kivétel nélkül szögezi le: “az Alkotmánybíróság alapvető feladata az alkotmány rendelkezéseinek megvalósulása feletti őrködés, határozatai mindenki számára kötelezőek”.