Tűz alá vették a tagok a Magyar Orvosi Kamarát

Lépéskényszerbe került a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Az utóbbi időben két olyan orvosi eset is napvilágra került, amelyek súlyos etikai kérdéseket vetettek fel, de a testület nem indított etikai vizsgálatot, az igazságszolgáltatásra bízta a döntést. Most viszont egy veszprémi onkológus nőgyógyász ügyében olyan ítélet született, amelyben lépnie kell a kamarának. A doktort „előre kikövetelt hálapénz” miatt találták bűnösnek, ugyanakkor – szakmai indokokra hivatkozva – nem mentették fel a munkavégzés alól. Most a kamarán a sor, hogy megvédje a szakma becsületét. Egy másik, szintén előre pénzt kérő, a Semmelweis Egyetemen dolgozó nőgyógyász ügyében végül ugyancsak elindult az etikai vizsgálat. Ez jelentős változás, mostanáig ugyanis a kívülálló számára úgy tűnhetett, mintha a kamara kettős mércét alkalmazna. Bizonyos ügyekben kesztyűs kézzel (vagy éppen sehogy sem) bánik az egyértelműen vétkes vagy gyanúba keveredett kollégákkal, máskor viszont keményen lép fel.

Az egyik ilyen kemény fellépés szenvedő alanya Kunetz Zsombor oxyológus orvos, blogger, akinek az ügye bejárta a sajtót. Ő volt az, aki nemrég kikérte a kamara gazdálkodásának adatait, és azzal kapcsolatban egy sor kérdést tett fel. Milyen javadalmazásban részesülnek az elnökség tagjai, illetve milyen béren kívüli juttatást vettek fel 2010 óta? Név szerint lebontva mekkora összegű utazási költségtérítést fizetett ki a kamara választott tisztségviselőinek és alkalmazottainak? Összesen hány gazdasági társulásban tag a Magyar Orvosi Kamara, és milyen arányban? E gazdasági társulások alapításánál vagy megvételénél felhasználtak-e tagi kölcsönt? Milyen forrásból finanszírozzák a veszteséges gazdasági társulásokat? Akadt a kérdések között olyan is, amely konkrét ingatlanvásárlásra, külsős megbízásra vonatkozott. A kérdéseket a kamara csak részben válaszolta meg, viszont Kunetz Zsombor ellen etikai vizsgálatot indított, mondván: dehonesztáló módon ír és beszél a testületről, és ez ellen – etikai kódexük alapján – fel kell lépni.

MTI Fotó: Kollányi Péter

A kemény reakció nem rettentette el a bírálókat, márpedig úgy tűnik, egyre több kritikusa akad a kamarának. Nemrég az Élhető Orvosi Kamaráért elnevezésű Facebook-csoport kezdeményezett akciót, amelyben szándéknyilatkozatot kérnek kollégáik­­tól egy nagyszabású perhez, amelyhez hasonlót egyszer már elvesztett a testület. Akkor öten perelték a kamarát, mert a nevükben, személyes adataikat használva kötött életbiztosítást. Most ugyanezzel a váddal indulna az újabb ügy.

– Mai, torz értékrendű világunkban megszaporodtak az orvosok által elkövetett, kirívóan súlyos etikai vétségek – mondja lapunknak Lénárd Rita, az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik alapítója. Szerinte a betegek bizonytalanok, félnek, megrendült a bizalmuk az egészségügyben. – Az orvosi kamara hivatásrendi köztestület, ennek megfelelően legfontosabb feladata a hivatás tisztaságának megőrzése, a szakma méltóságának, megbecsültségének biztosítása, a betegek bizalmának visszaállítása lenne. Valójában azonban nem lép fel a betegek és a szakma részéről elvárt erővel a súlyos visszaélések ellen. Kamaraként minden tudomására jutó etikai vétség ügyében proaktívan kellene eljárnia, ám ezt sorozatosan elmulasztja. Nem tartható az sem, hogy a lezárt etikai vizsgálatok eredménye nem nyilvános, még a kamarai tagok számára sem. Előfordult olyan eset, hogy egy szakmától eltiltott orvos tovább praktizált. A betegek bizalmának visszaszerzése érdekében elengedhetetlen, hogy az etikai eljárások adatai nyilvánosak legyenek. A késve megkezdett, gyakran elégtelen mélységű vagy akár el sem indított vizsgálatok az orvosszakma összes képviselőjének becsületét, hitelességét rombolják.

Mivel a MOK az orvosok egyetlen reprezentatív szervezete, a kamara elnökének kezében koncentrálódik az érdekvédelmi és a szakmai képviselet is, gyakorlatilag az összes fórumon. Az Éger István elleni vádak között szerepel egyebek mellett az is, hogy fontos szakmapolitikai kérdésekben a tagsággal történt egyeztetés nélkül tárgyal. Lénárd Rita szerint emiatt súlyos konfliktusok alakultak ki.

– A másik fontos probléma: a kamara működését az orvosok befizetései finanszírozzák, ennek ellenére a szervezet gazdálkodása a tagok számára sem nyilvános – állítja Lénárd Rita. – Ha valaki ilyen témában tesz fel kérdéseket vagy kifogást fogalmaz meg, akkor etikai vizsgálatot indítanak ellene. Elég felidézni a 2013-as felügyelőbizottsági vizsgálat által feltárt, nagy port felverő súlyos szabálytalanságokat (az egyeztetés nélkül megemelt tagdíjat és a súlyos adatkezelési visszaélést), amelyek ­miatt etikai eljárás indult a fel­ügyelőbizottság elnöke ellen a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozásáért. Az sem fogadható el, hogy a köztestület elnökének és tisztviselőinek javadalmazása nem nyilvános. 2011-ben egy kamarai tag kiperelte ezt az adatot, akkor az elnök, Éger István fizetése 1,3 millió forint volt. Abban az időben az átlagos szakorvosi fizetés alig érte el a 120-150 ezer forintot. A kamara ma évi 1,5 milliárd forint bevételből gazdálkodik, a részleteket nem kötik a befizető orvosok orrára. Az orvosok sarcnak tekintik a tagdíjat – mondja a doktornő. Szerinte egyébként már szinte valamennyi orvosi szakma szemben áll a regnáló kamarai vezetéssel. Legutóbb a sürgősségi ellátás ügyében volt ez érzékelhető. Korábban ugyanis Éger István ellenezte, hogy az őt leginkább támogató háziorvosokat bevonják a sürgősségi ellátásba, emiatt most, amikor kiderült, hogy enélkül lényegében kezelhetetlen a létszámhiány, a szakma nem állt a kamarai elnök mellé.

MTI Fotó

Más bírálók leginkább azt sérelmezik, hogy a tagdíjbefizetésekből nem végez proaktív tevékenységet a szervezet: nem alkalmaz például szakértőket, nem hajt végre olyan ellenőrzéseket, amelyek azt segítenék, hogy az orvosok megfelelő körülmények között dolgozhassanak. Kifogásolják azt is, hogy a testület nem veszi kezébe az egyes szakmai irányelvek, protokollok kidolgozását. Egy ilyen esetet az ombudsman is szóvá tett: Székely László április végén a szülészeti ultrahangvizsgálat kötelező szakmai irányelvének hiányára hívta fel a figyelmet. Mások azt nehezményezik, hogy a kamara nem emel szót olyankor, amikor az elviselhetetlen kórházi körülmények miatt az orvosok már képtelenek a szakmai követelményeknek megfelelő munkát végezni. Akad, aki azt nem érti, miként fordulhat elő, hogy ha valaki nem fizeti be időben a tagdíjat, azt azonnal kizárják a testületből, de ha bűncselekményt követ el, akkor hosszú hónapokig elhúzódik az ellene induló kamarai eljárás.

Éger István kérdéseinkre azt közölte, hogy hamarosan lapunknak adott interjúban reagál a vádakra.

Gát a reformoknak

A szocializmusban nem létezett orvosi kamara, a testület a rendszerváltás előtt, 1988-ban önkéntes alapon jött létre, de sokáig nem nagyon találta a szerepét, súlytalan maradt. 1994-ben vezették be a kötelező tagságot, de a tevékenységét továbbra is érdektelenség övezte. Az hozott változást, hogy 2003-tól, Éger István elnöki székbe kerülése után a kamara már nemcsak szakmai, hanem politikai üzeneteket is megfogalmazott. Molnár Lajos egykori szakminiszter a reform gátjának látta a testületet, ezért 2007-ben megszüntették a kötelező tagságot. Akkor sokan kiléptek, illetve egyszerűen csak nem fizették a tagdíjat. Az általunk megkérdezett orvosok szerint innentől datálható a kamara reformellenessége, amellyel minden változásnak igyekszik gátat szabni. Éger István egyébként később, a kötelező tagság 2011-es visszaállításakor ötezer orvos ellen indított – visszamenőleg – tagdíjbehajtást. A bírálók szerint az orvostársadalom – döntően a hálapénz, illetve a feudális viszonyokra hajazó hierarchia miatt – súlyosan megosztott. Sokan elfogadhatatlannak tartják, hogy a kamara elnöke éveken át direkt politikai üzeneteket is megfogalmazott, illetve jelenleg is megfogalmaz a nevükben. A megkérdezett kamarai tagok többsége leginkább azokat a jogosítványokat hiányolja, amelyekkel a szervezet képes lenne tényleges érdekvédelmet ellátni.