Turult bocsátott ki a Magyar Nemzeti Gárda

Hosszú előkészítő, egyeztető és tervezési munka után június 4-én bocsátotta ki az aznap hivatalosan életre hívott Magyar Nemzeti Gárda az egyelőre emléklapnak nevezett, mégis leginkább bankjegyre hasonlító turult, amelyet a tervek szerint a jövőben utalványként vásárlásnál szeretnének a szimpatizánsok körében forgalomba hozni. Méghozzá olyan elfogadóhelyeken, amelyek tulajdonosai „nemzeti érzelműek”.

Jani András felvetésünkre visszautasította, hogy itt színtiszta üzletről, pénzcsinálásról lenne szó, de nem tagadta, hogy a bevétellel, valamint az ebben foglalt nyereséggel az újonnan megalakult Magyar Nemzeti Gárda anyagi alapjait szeretnék megteremteni.

„Egy mozgalom életre hívása, fenntartása és működtetése sok pénzbe kerül” – világította meg a helyzetet Jani András, aki az országos főkapitány, Kiss Róbert jóváhagyásával ismertette portálunkkal a turul megszületését.

Mint megtudtuk, az ötlet a Sopronban már használatos kékfrankos vezethető vissza, ám a turul esetében egészen más az alapelképzelés és a működési keret. Az egyezés csupán annyi, hogy egyfajta utalvány, ekként pénzhelyettesítő funkciója lenne a turulnak, hasonlóan a kékfrankoshoz.

Sopronban és környékén ezt osztrák mintára szövetkezeti rendszerben működtetik, és nem mellékes cél, hogy a helyi terméknek vásárlására és a helyi szolgáltatások igénybe vételére ösztönözzön, de nem hagyható figyelmen kívül a közösségépítő funkciójuk sem.

Csupa titok

Ehhez képest a Magyar Nemzeti Gárda tagja nem árulta el, hogy mely grafikus készítette a turáni ornamentikát és az Árpád-házi pajzsot is ábrázóló, egyelőre emléklapnak nevezett jövőbeli utalványt. Ahogy ugyancsak titok, hogy melyik nyomdában készült a 2010 darab 1000 turulos emléklap.

Csupán annyit tudni, hogy Békés megyében már három elfogadóhely van, ahol a jövőben 1000 turult 1000 forintért számolnak be. Ezekről az üzletekről sem lehet még közelebbit megtudni, csak annyit, hogy Békésen, Gyulán és Dobozon találhatók, s előkészületben van egy békéscsabai bevonása is. Összesített országos adatok nem állnak rendelkezésre.

Jani András szavaiból kiderül, hogy a grafikus, a nyomdász és az elfogadóhelyek tulajdonosai kivétel nélkül „nemzeti érzelműek”. Mikor rákérdezünk, ez annyit jelent, jobbikosok, akkor megtudtuk, nem. Ennél szélesebb a kör.

Az egyelőre hivatalosan emléklapnak nevezett turul működése a jövőben a következőképp fog festeni. A kijelölt boltokban 1000 turulossal fizető vevő 1000 forint értékű árut kap, a boltos pedig a kibocsátótól hónap végén megkapja az 1000 turul ellenértékét, 1000 forintot. De hogy mindez megtörténjen, hogy valaki 1000 turuloshoz jusson, azért ki kell fizetnie 1000 forintot.

Jani András kérdésünkre annyit árult el, hogy az egyelőre emléklapként aposztrofált turul előállítási költsége a töredéke a névértéknek, azaz itt és így teremtődik meg az pénz, amely a későbbeikben a mozgalom anyagi bázisát segíthet megteremteni. Jani hangsúlyozta, a rendszerbe való bekapcsolódás egyéni és teljesen önkéntes.

Beszélgetőpartnerünk szerint mindez adóhatóságilag is támadhatatlan, ugyanis az APEH-nek a fentebb vázolt tranzakció nyomán bizonyítani kellene, hogy mindebből jövedelem származik. Ez Jani András szerint egy zárt és összetartó rendszerben nem lehetséges. Hangsúlyozta, hozzájuk közel álló pénzügyi szakemberekkel egyeztettek a kibocsátás előtt.

Érdeklődhet majd a PSZÁF és az APEH is

Mindennek azonban lehet jogi vonatkozása is. Ugyanis a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint bankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bocsáthat ki Magyarországon. Ugyanakkor a törvény nem határozza meg a bankjegy fogalmát. Az origo.hu egy korábbi cikke szerint a kékfrankhoz hasonló próbálkozás éppen az MNB ellenállása miatt állt le, még az előkészítés szakaszában. Jani András szerint azonban itt nem pénzről van szó, így ez az aggály nem állt fenn, sőt bankjegyhamisítás bűncselekménye sem állhat fenn.

A korábbi szabályozás szerint a kékfrank készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül, mivel nem kizárólag a kibocsátó által előállított termékek, szolgáltatások megvásárlására lehet használni, hanem sokkal szélesebb körben. Készpénz-helyettesítő eszközként a kékfrank kibocsátása a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyéhez kötött volt, és csak hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás bocsáthathatott ki. Éppen ezért PSZÁF-vizsgálat folyt a kékfrank ügyében.

Ám 2009. november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése után Magyarországon is szabad utat adott a pénzhelyettesítőknek. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló, tavaly elfogadott törvény értelmében nem kell engedélyt kérni a bevezetéshez a PSZÁF-tól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felügyelet ne ellenőrizné az ilyen konstrukciókat. Az is valószínűsíthető, hogy a turul az adóhivatal érdeklődését is felkelti a jövőben.

A 168óra Online-nak nyilatkozó Jani András hangsúlyozta, hogy a most kibocsátott 2010 darab 1000 turulos olyan kis mennyiség, ami nem tölthet be utalványi szerepet vagy pénzhelyettesítő funkciót. Sőt, az emléklapként definiált turul döntően nagyobb része gyűjtőkhöz került, sőt árverési portálokon is feltűnt már, ahol jó áron veszik.

„A Rotschildok kezében”

„Mi szükség van a ma emléklap, de holnap már utalvány szerepét betöltő turulra, ami így vagy úgy, pénzhelyettesítő szerepet is betölthet?” – kérdeztük Janit, aki Toroczkai Lászlóra hivatkozva kifejtette: „fel kell lépni az embereket és az országokat tönkre tevő bankok ellen.” Külön bírálta az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet, amely elmondása szerint a Rotschildok kezében van. „Ez már talán nem is szalonzsidózás” – válaszoltuk erre. „Ezek a tények, és nem tudom azt mondani, hogy a Fed palesztin kézben lenne – válaszolta Jani András, aki korábban katonatiszt volt, de pénzügyi üzemgazdász diplomája is van.

A Népszabadság korábbi beszámolója szerint a Magyar Nemzeti Gárda egyik stratégiai célja, hogy „Mária Országából a nemzetáruló kufárok kiűzettessenek”, valamint az, hogy mindazok távozzanak, akik a „magyar emberek zsírján híznak.”

Azt a Magyar Nemzeti Gárda 168óra Online-nak nyilatkozó tagja nem tudta megmondani, hogy a jövőben milyen ütemterv szerint vezetik be a piacra a turult, de sejtetni engedte, hogy egyre több önkéntes és egyéni csatlakozó révén, akik nagy többsége a Jobbik és a Magyar Nemzeti Gárda tagjai és szimpatizánsai lehetnek, valamint az elfogadóhelyek növekedésével – akár rövidebb idő alatt is – radikálisan megnőhet a forgalomba kerülő turulok száma, mennyisége, így az értéke is.

Ebben szerepet játszhatnak a jobbikos önkormányzati képviselők is, akik a turulos vásárlási és utalványozási rendszerbe bevonhatják a helyhatóságokat is.
De a turulos utalványrendszerhez csatlakozhat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Véderő is, megsokszorozva a belépő tagok számát.