Túlzsúfoltak lehetnek a magyar börtönök?
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint 99 százalékos kihasználtság van a magyar börtönökben, míg az Európai Tanács jelentése 101 százalékos túlzsúfoltságról ír.
A statisztikák szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) idén április végén 18 640 fő bebörtönzött emberről tájékoztatta a Népszavát, vagyis a ma száz ágyból újra csak egy szabad a hazai fegyintézetekben. Az Európa Tanács nemrég megjelent éves börtönstatisztikai jelentése ehhez képest 101 százalékos túlzsúfoltságról ír Magyarországron.
A különbség abból ered, hogy a magyar statisztikában nem jelennek meg az úgynevezett reintegrációs őrizetben lévők, akiket az otthonukban valamilyen technikai eszköz segítségével ellenőriznek, míg az Európa Tanács statisztikusai őket is figyelembe veszi a létszámolvasáskor.
A statisztikák szerint tavaly 17 510 ember élt a hazai fegyintézetekben, a BVOP idén április végén viszont már 18 640 főről közölt adatot. Eközben viszont csökkentek az elkövetett bűncselekmények számai. A lap rámutatott erre az érdekes ellentétet folyamatra, hogy míg csökkennek a bűntettek számai, addig egyre több ember kerül börtönbe. Ennek az egyik oka az lehet, hogy a hazai kriminálpolitika szigorodása több ponton is a börtön felé tereli a vétkezőket. A szakértői elemzések szerint a magyarországi bűnözés összességében nem tekinthető magasnak, így semmi nem magyarázza, hogy a százezer lakosonként börtönben lévők száma miért 180, ami az egyik legrosszabb adat a Tanács 46 tagállamában. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa ezt azzal egészítette ki, hogy a statisztikák szerint a börtönbüntetések átlagosan hosszabbak, mint más európai országokban.
(Kiemelt kép: A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, Budapest Fegyház és Börtön épületei a főváros X. kerületében, a Kozma utcában. MTVA/Bizományosi: Róka László)